Az előzetes számokból nem derül ki, de valószínűleg az exportkonjunktúra esett vissza valamelyest, ez okozhatta a lefékeződést. A munkanapok tavalyitól eltérő számának is nagy szerepe volt a gyengébb teljesítményben, ezt kiszűrve 11,5 százalékos emelkedés adódott volna, ami alig egy százalékponttal marad el az előző havi adattól. Az első hét hónap átlagos emelkedése 9 százalékos volt, míg 2009-ben kétszer ekkora visszaesést mért a statisztikai hivatal.
A júliusi gyengélkedést azonban erős hónapok előzték meg, így egyfajta korrekciónak is tekinthetők a friss számok. Szezonálisan kiigazítva például négy hónapnyi folyamatos bővülésnek vetett véget a mostani, 1,1 százalékos csökkenés. A külföldi konjunktúraindexek már jelezték a megtorpanást előre, később azonban ismét lendületet kaptak, így a következő időszakban itthon is javulás valószínű. A hosszabb távú kilátások azonban már kevésbé kedvezőek, a nyugat-európai kereslet valószínűleg még év vége előtt csökkenni kezd a költségvetési szigorítások előzetes hatásaként.
Főleg az ilyesmire érzékeny, rugalmasabb keresletű termékek, a járművek és az elektronikai cikkek terén lehet visszaesés az előbbi okok miatt. A belföldi keresletben sem számítanak a szakértők gyors felfutásra, itt még a mélypont közelében vannak az eladások. BD
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.