Vélemények a vitaanyagról

Berényi János. A Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés elnöke. „Az Új Széchenyi-terv összességében átfogó gondolkodást tükröz, de a közlekedés szempontjából több ponton is hiányoznak a konkrétumok. Üdvözöljük, hogy az elmúlt évek közútcentrikus politikáját követően ismét a vasút fejlesztését állítja majd a középpontba. Ehhez azonban meg kell szüntetni azokat a versenyhátrányokat, amelyekkel ma a vasút küzd a közúti fuvarozással szemben. Úgy tűnik, erre most lehetőség van, hiszen a használatarányos útdíj tervezett bevezetése a közúton részben kiegyenlíthetné, hogy a vasút eddig is minden kilométer után magas díjat fizetett az állam tulajdonában lévő infrastruktúra, vasúti pálya használatáért. Ez költségeinek több mint a harmada. A szintén állami autópályát vagy alacsonyabb rendű utakat használó nehéz gépjárművek ennek csak a töredékét fizetik. A használatarányos elektronikus útdíjrendszer segítené az áruk EU által is támogatott vasútra terelését. A »használó fizet« elv bevezetése mellett a környezeti károkozást ellentételező »szennyező fizet« elv alkalmazása is elkerülhetetlen, miáltal megteremthetők a szükséges források a közlekedési infrastruktúra fenntartásához és működtetéséhez. Csak így lehet a közút és a vasút közötti tisztességes verseny feltételeit megteremteni.”

Dittel Gábor. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary ügyvezető főtitkára. „Az Új Széchenyi-terv vitairatában számos, a fuvarozói érdekképviseletek által régóta szorgalmazott javaslat köszön viszsza. Néhány témát azonban hiányolunk. Egyebek között elengedhetetlennek tartjuk a gépjárművezető-képzés átfogó reformját, valamint javasoljuk a magánszektor közlekedésbiztonságot javító beruházásaihoz uniós forrás nyújtását. A közúti közlekedés energiafelhasználása és a környezetterhelés csökkentése érdekében fontos lenne a túlnyomó részben korszerűtlen, jelentős légszennyezéssel és zajterheléssel üzemelő tehergépjármű-állomány korszerűsítésének állami segítése, amely nélkül az – a szektorban működő vállalkozások tőkeellátottságára, jövedelemtermelő képességére tekintettel – nem végrehajtható. Ösztönzést igényel az EU több tagállamában bevált fuvarozói szövetkezetek létrehozása is, ez megoldást jelenhet arra, hogy a mikro- és kisvállalkozások piacképes, a nagyvállalatokkal versenyezni tudó formációként működjenek. Ezért javasoljuk, hogy az Új Széchenyi-terv szenteljen teret a szakmai alapon szerveződő civil beszerzési és értékesítési szövetségek létrehozásának, és biztosítson külön forrást az ilyen gazdasági önszerveződések célzott támogatásának (számviteli egyszerűsítések, adókedvezmények).”

Doór Zoltán. A Magyar Logisztikai Egyesület elnöke. „A helyzetelemzés valós képet mutat a közlekedési alágazatok jelenlegi állapotáról, működésük közgazdasági, környezetvédelmi és versenyképességi hatásairól. Az anyagból kirajzolódik a környezetbarát, versenyképes és biztonságos közlekedés jövőképe. Az alágazatok között jelenleg meglévő káros versenyt – a terv szerint – felváltja a stratégiai tervezésen alapuló, intelligens közlekedési rendszerekkel (ITS) működtetett, együttműködő hálózatokon bonyolított áruforgalom. Nem látható viszont, hogy milyen pénzügyi, gazdasági, piaci intézkedések adnak lehetőséget mindezek megvalósítására, milyen forrásokból táplálkozik a program. Álláspontunk szerint az idő fontos tényező, ezért a társadalmi vita lezárását követően, az akciótervek kidolgozásánál célszerű figyelembe venni, hogy az externális költségek megfizettetése a társadalmi igazságosságon túlmenően forrásokat is teremt, ezért mielőbb alkalmazni kell. Hiányoljuk az Európai Duna Regionális Stratégia (EDRS) nevesítését a programból. E program nemzeti érdekek mentén történő megvalósításának együttes makrogazdasági hatásai, illetve az ezekből következő lehetőségek felhasználása és azok EDRS-be integrálása emberöltőre lehetőséget ad országunknak a fejlődésre.”

Szalma Botond. A Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke. „Pont azt kell elkerülnünk, hogy tranzitország legyünk, arra ugyanis ma is teljesen alkalmasak vagyunk. Még tankolni sem kell megállni, csak egy matricát venni 20 euróért. Nekünk a középkori árumegállítási jogot kell kiváltanunk hozzáadott értékkel. Csak ez segít a közlekedésen, illetve a logisztikán, és ezek alágazatain. Ami az alapvető célokat illeti, a hasznok maximalizálása jó, de a társadalmi terhek minimalizálása mellett ki kell fejteni, ez azzal jár, hogy a teherviselésnek ki kell terjednie minden alágazatra. Vagyis itt az ideje, hogy a közút is tényleges szerepet vállaljon ezekből. Végre olvasható a méltánytalan alulreprezentáltság. Fontos, hogy az Új Széchenyi-terv ne csak terv maradjon, hanem végre törvénybe iktatódjon a hajózási és kikötői vállalkozások tényleges segítése, fejlesztése. A tervhez akciók, azokhoz a költségvetésben sorok kellenek, hogy hozzárendeljék azokat. Az anyag szemérmesen hallgat a hajózó útról mint az alágazat pályájáról. A Duna medrének rendbetétele nem a hajózás – zöldek által hamisan jelzett – primátusa, hanem vízgazdálkodási és mezőgazdasági, valamint az árvízvédelmi érdek. A kikötői hálózatsűrűség megfelelő, a kikötők kihasználtságán, ezzel párhuzamosan a ráhordási infrastruktúrán kell »csak« javítani.”