BUX 39,256.26
-1.14%
BUMIX 3,747.98
-0.85%
CETOP20 1,747.54
-2.59%
OTP 8,152
-4.48%
KPACK 3,100
0.00%
-0.92%
-14.15%
+1.18%
-0.20%
ZWACK 18,650
+0.81%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,100
-2.22%
-3.14%
-2.40%
-2.52%
-1.93%
OPUS 166.6
-1.42%
-5.83%
0.00%
0.00%
+2.63%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,932
-0.61%
DELTA 38.95
-2.38%
ALTEO 2,370
-1.66%
0.00%
-1.52%
EHEP 1,000
-4.76%
-0.83%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.83%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
-3.60%
0.00%
-3.93%
-2.82%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+2.78%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-3.10%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Illés: Legyen veszélyes anyag a vörösiszap!

A vörösiszap veszélyes anyaggá minősítését fogja kezdeményezni Magyarország Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkár szerint.

Az államtitkár a katasztrófa sújtotta kolontári terület sajtóbejárásán beszélt erről vasárnap délután, újságírók előtt. A vörösiszap hazai besorolása az uniós csatlakozáskor változott meg Magyarországon, az uniós szabályok szerint nem minősül ugyanis veszélyes anyagnak.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár kíséretében a zagytározó veszélyeztetett, északi falára is ellátogathattak az újságírók. Az államtitkár szerint az ottani tározókban lévő anyag pH-értéke 13-as körül van, a világ "jobb" helyein ez az érték 10-es a hasonló tározókban - fogalmazott Illés Zoltán a Független Hírügynökség szerint, hozzátéve, hogy az alumíniumgyártás mindettől függetlenül a világ más részében is veszélyes üzem.

Eltérő talajszerkezet okozta a bajt?

A Mal Zrt. legfrissebb közleménye szerint az eltérő összetételű és szerkezetű föld miatt dőlhetett le hétfőn a gát sarka. A cég vizsgálatot indított annak a napokban megjelent sajtóinformációnak kapcsán, amely szerint egy a 80-as években végzett környezeti kutatás már megállapította, hogy a X. tározó hétfőn bedőlt északi gátfala alatt eltérő összetételű és szerkezetű a föld.

Dr. Winkler Gusztáv fizikus (a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa) a timföldgyár X. tározója alapozásának idején környezeti vizsgálatokat végzett Ajka és Mosonmagyaróvár térségében. Winkler megállapította, hogy a terület talaját javarészt a Torna-patak kiöntéses, mocsaras, lefolyástalan, réti jellegű ártere alkotja, amibe azonban éppen a X. tározó északi falánál beékelődik egy agyagos tömb.

Ez a talaj, ha csapadékkal, talajvízzel telítődik, akkor mozog, de az eltérő összetételű és szerkezetű földdarabok más-más módon, és különböző mértékben mozdulhatnak el. Ezek a több centiméteres elmozdulások próbára tehették a tározó falát. A kutatást végző szakember szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a hétfői gátszakadás a kétféle talaj találkozásánál következett be, és nemcsak a légi felvételeken található saroknál, hanem egy másik szakaszon is. Az agyagos tömbön egy olyan jelenség jöhetett létre, ami a súrlódási tényezőt nagyon lecsökkentette, és ettől jöhetett létre a katasztrófa.

„A Mal Zrt. eddigi vizsgálata szerint a vállalat dolgozói nem ismerték a tanulmány tartalmát. A menedzsment kijelentette: a tervezés, valamint az ezt követő kivitelezés negatív körülményeiről tudomásuk nem volt. Az Ajkai Timföldgyár üzletrészét megvásárló Mal Zrt. képviselői hozzáteszik: a privatizációs dokumentáció, a tenderkiírás erre vonatkozó információt nem tartalmazott, így semmilyen figyelmeztetést, tájékoztatást nem kaptak a fennálló kockázati tényezőről. A vállalat cáfolja azt a sajtóhírt, hogy megkereste volna a kutatást végző Winkler Gusztáv adjunktust a tanulmánnyal kapcsolatban a megjelent sajtóhírek előtt. Azóta a cégvezetés egyeztetett Winkler Gusztávval a dokumentumról. A Mal Zrt. vizsgálatában arra is keresi a választ, hogy ki élt vissza a vállalat nevével, amikor a kivitelezési tervet kereste az adjunktusnál” – áll a cég vasárnap délutáni közleményében.

Az ajkai katasztrófáról minden információ egy helyen itt!

<keretes18042>

Az államtitkár a gát anyagáról azt mondta, hogy a korábbi állításokkal ellentétben az nem kemény, és ezt egy a gátról felvett anyagdarab szétmorzsolásával bizonyította. Elmondta, hogy a tározóknak nincs alapozása, ezért az egyenletesebb súly elosztás érdekében a IX-es tározóban lévő lúgos folyadék egy részét egy másik kazettába szivattyúzzák át.

Illés Zoltán elmondta, hogy kezdeményezni fogják, hogy a vörösiszap veszélyes anyagnak minősüljön az egész világon. Magyarországon korábban annak minősült, ez az uniós csatlakozáskor változott meg. Az uniós szabályok ugyanis nem sorolják a veszélyes anyagok közé a vörösiszapot, holott nehézfém tartalma és erősen lúgos kémhatása miatt a világ többi részén annak minősül.

Nézze meg a helyszínen készült videóriportunkat!

Az Európai Unió környezetvédelmi szakértőinek és a jelzett svájci környezetvédelmi szakértőknek tevékenységét a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkársága fogja koordinálni, Illés Zoltán irányításával.

Eközben az MSZP elnöke Illés Zoltán lemondását kérte. Mesterházy Attila szerint a környezetvédelmi államtitkár pánikot kelt, ezért fontolóra kellene vennie távozását.

A környezetvédelmi államtitkár délelőtti nyilatkozata szerint nőtt a gátszakadás veszélye az ajkai vörösiszap tározónál. Illés Zoltán a délelőtti helyszíni bejárás előtt úgy nyilatkozott: bár egy időre megállt a repedés növekedése, az éjszakai nedvesség hatására újabb süllyedést és elmozdulást mértek a szakemberek a sérült tározó északi falán. Abban bíznak ugyanakkor, hogy a gát azután szakad át, hogy megépül az új gátrendszer. A védvonal négy méter magas, az alapjánál pedig 25-30 méter széles lesz. Ez a gátrendszer nemcsak az újabb iszapömlést kell megakadályozza, de a későbbiekben a Torna-patak áradása ellen is védi majd a Kolontárt és Devecsert összekötő utat - tudósít a HírTV.

A tegnapi eseményekről itt olvashat

Hajnalra elkészült a gátrendszer alapozása, most már a magasítás van hátra - ez a munka hétfőre készülhet el. A védekezésben 900-an vesznek részt: tűzoltók, rendőrök, katonák, illetve katasztrófavédelmi és vízügyi szakemberek. További hét-nyolcszáz önkéntes a takarításban, fertőtlenítésben segít.

A Kolontárról kitelepítettek valószínűleg csak a munkák befejezése után térhetnek vissza otthonukba. A településről csaknem 1000 ember távozott, 280-an még a hétfői katasztrófa után, 700-an pedig a szombat reggeli ideiglenes kitelepítéssel - mondta Dobson Tibor. Az ott élők rokonokhoz, barátokhoz mentek, a számukra kialakított közösségi szállásokat kevesebb mint 100-an vették igénybe. Voltak néhányan - körülbelül húszan - akik az intézkedések ellenére Kolontáron maradtak saját felelősségre.

A közeli Devecser kitelepítésére továbbra sincs szükség, de a szakemberek és a hatóságok felkészültek erre a lehetőségre is. A településen egyébként körülbelül 5 ezren vannak, mert csaknem félszázan már a hétfői tragédia után elhagyták otthonukat.

A tegnapi eseményekről itt olvashat

A szennyeződéssel érintett folyók pH értéke közben normalizálódik. Dobson Tibor tájékoztatása szerint a Marcalon, a Rábán és a Dunán is 8 körüli értékeket mérnek a szakemberek, akik a vízminőséget kétóránként ellenőrzik. Újabb halpusztulásról sem tudni.

Az ajkai katasztrófáról minden információ egy helyen itt!

A védekezésben egyébként 900-an vesznek részt, tűzoltók, rendőrök, katonák, katasztrófavédelmi és vízügyi szakemberek. Velük együtt 7-800 önkéntes dolgozik még, az ő feladatuk a takarítás, fertőtlenítés és a helyreállítás.

Nézze meg a helyszínen készült videóriportunkat!

 

Dr. Winkler Gusztáv fizikus (a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa) a timföldgyár X. tározója alapozásának idején környezeti vizsgálatokat végzett Ajka és Mosonmagyaróvár térségében. Winkler megállapította, hogy a terület talaját javarészt a Torna-patak kiöntéses, mocsaras, lefolyástalan, réti jellegű ártere alkotja, amibe azonban éppen a X. tározó északi falánál beékelődik egy agyagos tömb.

Ez a talaj, ha csapadékkal, talajvízzel telítődik, akkor mozog, de az eltérő összetételű és szerkezetű földdarabok más-más módon, és különböző mértékben mozdulhatnak el. Ezek a több centiméteres elmozdulások próbára tehették a tározó falát. A kutatást végző szakember szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a hétfői gátszakadás a kétféle talaj találkozásánál következett be, és nemcsak a légi felvételeken található saroknál, hanem egy másik szakaszon is. Az agyagos tömbön egy olyan jelenség jöhetett létre, ami a súrlódási tényezőt nagyon lecsökkentette, és ettől jöhetett létre a katasztrófa.

„A Mal Zrt. eddigi vizsgálata szerint a vállalat dolgozói nem ismerték a tanulmány tartalmát. A menedzsment kijelentette: a tervezés, valamint az ezt követő kivitelezés negatív körülményeiről tudomásuk nem volt. Az Ajkai Timföldgyár üzletrészét megvásárló Mal Zrt. képviselői hozzáteszik: a privatizációs dokumentáció, a tenderkiírás erre vonatkozó információt nem tartalmazott, így semmilyen figyelmeztetést, tájékoztatást nem kaptak a fennálló kockázati tényezőről. A vállalat cáfolja azt a sajtóhírt, hogy megkereste volna a kutatást végző Winkler Gusztáv adjunktust a tanulmánnyal kapcsolatban a megjelent sajtóhírek előtt. Azóta a cégvezetés egyeztetett Winkler Gusztávval a dokumentumról. A Mal Zrt. vizsgálatában arra is keresi a választ, hogy ki élt vissza a vállalat nevével, amikor a kivitelezési tervet kereste az adjunktusnál” – áll a cég vasárnap délutáni közleményében. Bocsánatkérés a rossz stílusért "A MAL Zrt. teljes mértékben egyetért Orbán Viktor miniszterelnök úrral, hogy a tényleges felelősöket meg kell találni, és azzal is, hogy a MAL Zrt. a felelőssége arányában térítse meg a károkat." - írta a cég hivatalos közleményében, hozzátéve azt is, hogy a vezetőség bocsánatot kér amiatt, hogy a katasztrófa utáni első napokban nem a megfelelő stílusban fejezte ki magát. Klikk a galériához -->
[enews_gallery id='323354']

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek