Cégvilág

Iszapömlés: Ellenőrzési dömping várható

Az államtitkár szerint ellenőrizni kellene valamennyi, a rendszerváltás óta olcsón eladott cég környezetvédelmi vállalásainak teljesülését. A politikus több ponton is változtatásokat javasolt a környezetvédelmi szabályozásokban, az engedélyek kiadásában.

Minden, az elmúlt húsz évben privatizált vállalatnál szisztematikusan át kellene nézni, betartották-e a vásárláskor tett, környezetvédelemre vonatkozó ígéreteiket – nyilatkozta Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca államtitkára a Duna Televíziónak, az ajkai iszaptározó tragédiája kapcsán levonható tanulságokról. A szennyezett földet több mint kétezer fuvarral szállítják vissza a tározóba. A szakember javasolja a majdan megtisztított terület erdősítését és egy, megújuló energiatermelésre alkalmas erőmű létesítését a térségben. 

Kirúgással fenyegették a szivárgásról beszélő Mal-dolgozókat
 
Egy fordulópontot is hozott a vörösiszap-katasztrófa – húsz évvel a rendszerváltozás után az eddig privatizált összes felülvizsgálatát meg kell ejteni a megfelelő apparátussal. Meg kell nézni, hogy azok, akik olcsón megvették egykor az államtól a tulajdont, megetették-e a vállalt környezetvédelmi lépéseket, beruházásokat – szögezte le Illés Zoltán. Hozzátette: ennek elvégzése nem a környezetvédelem feladata, hanem az állami tulajdont felügyelő szerveké.

Az ajkai katasztrófáról minden egy helyen itt olvasható! 

Ha jön az eső, akkor az a baj, mert tovább sodorja a talaj felszínén a vörösiszapot. Ha meg nem jön az eső, akkor az anyag kiszárad, és por formájában akár száz kilométerre is elviszi a szél a porszemcséket, amelyekben ott vannak a veszélyes nehézfémek is. Ezért szükség van a talaj kezelésére is – vázolta a teendőket Illés Zoltán.


 
A megoldás nem a talajcsere lesz, hanem a talaj közel húsz centiméteres mélységig törlése legyalulása – a szennyezett földet kétezer-háromszázötven fuvarral viszik vissza a tározótérre.

Iszapömlés: Ilyen katasztrófát kevés cég tud okozni
 
Az elöntött területek ilyen módon történt megtisztítása után ezer hektárt gyorsan növő fűzfával kellene betelepíteni. Ezáltal két-három év alatt előállna egy famennyiség, amelyhez érdemes lenne egy erőművet felépíteni; ezzel alternatív, megújuló energiatermelési kapacitást létrehozni a térségben. Ezzel lehetne hasznosítani ezt a most még szennyezett ezertizenhét hektárnyi területet – hangzott Illés Zoltán javaslata. 

Nem kell talajt cserélni?

A Magyar Tudományos Akadémia vizsgálata szerint a mikroelemek koncentrációja magasabb ugyan, de nem éri el a határértéket. A mezőgazdasági földeken és kiskertekben csak egy-két év múlva lehet ismét ültetni - hívta fel a figyelmet az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének igazgatója.

Nehézfémek jelenlétét mutatták ki a talaj felső tíz centiméteres rétegében, ami valószínűsíthetően a vörösiszapból ered, de a mikroelemek koncentrációjának nem haladja meg a határértéket, ezért talajcserére nincs szükség - közölte Anton Attila.

A szakértő kiemelte: a mezőgazdasági termőterületekről, ahol lehet, el kell távolítani a vörösiszapot, utána pedig kezelésekkel kell segíteni a talaj regenerálódását. Egy-két év szükséges ahhoz, hogy helyreáll a talaj összes funkciója - tette hozzá.

Van-e felelőssége a hatóságoknak?

A cég 2006-ban kapott engedélyt a munka folytatására, amely engedélyt ötévente meg kell újítani. Az engedély azonban csak a technológiáról szól   - reagált az államtitkár. „Magyarországon – gyalázatos módon – a gátak állékonyságát, de kikötők építését vagy ipari létesítmények ügyét – az első fokú építési hatóság, azaz az önkormányzat és a jegyző kezeli. Az önkormányzatoknak nincs pénze szakértők felvételére – milyen alapon adnak ki engedélyt ezek a hatóságok?” – fejtette ki Illés Zoltán.
 
Ezért kezdeményezte, hogy ezen engedélyek kiadása kerüljön ki az önkormányzatok hatóköréből. Ezen túl kössék kötelező biztosításhoz az ilyen cégek tevékenységét. Harmadsorban pedig vissza kell sorolni veszélyes hulladékká a vörösiszapot, amely az uniós csatlakozásunk után került ki a veszélyes hulladékok kategóriájából – mondta a szakpolitikus.

Nem tudni még, ki a felelős

Nem megállapított, hogy ki okozta a katasztrófát: A dolgozók betartották a műszaki előírásokat, a cég nem felelős a vörösiszap-katasztrófáért – mondta a Figyelőnek adott interjúban Tolnay Lajos, a MAL Zrt. elnöke. Nagyon sajnálja a történteket, és mélyen együtt érez a katasztrófa áldozatainak hozzátartozóival.

MAL-elnök: Nem tudhattuk, hogy Gyurcsány miniszterelnök lesz

Szerda délelőtt kilencre nőtt a vörösiszap katasztrófa áldozatainak száma. A kormány délelőtt a helyszínre érkezett majd a veszprémi Megyeházán kihelyezett kormányülést tartanak.


[enews_gallery id='495449']

olcsó privatizáció iszap iszapkatasztrófa felelős katasztrófa illás zoltán privatizált cég átvilágítás
Kapcsolódó cikkek