Komoly versenyelőnyt jelent a kis- és középvállalkozások (kkv-k), különösen a feltörekvő középvállalatok számára a több mint egy éve bevezetett úgynevezett KKV IFRS alkalmazása. A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2009. július 9-én bocsátotta ki a közép- és kisvállalkozások számára készített beszámolási standardokat, melyek nagy előnye, hogy a szokásos IFRS-hez képest több mint 90 százalékkal kevesebb számviteli követelményt állítanak a cégek elé. Vagyis a vállalkozásoknak immár a korábbi munkateher tizedébe kerülhet az, hogy transzparensen bemutassák működésüket, a KKV IFRS-ek alkalmazásával ráadásul térségi és nemzetközi szinten is összemérhetővé válik a cégek teljesítménye. Magyarországon elsősorban a többségi magyar tulajdonú feltörekvő középvállalatoknak érdemes élni a KKV IFRS nyújtotta lehetőséggel – vélik a Deloitte-nál.
A már említett, mintegy 90 százalékos követelménycsökkenés úgy jön ki, hogy a KKV IFRS-szabályok nem tartalmaznak több, a kisebb cégek számára irreleváns témát, az IFRS-ben meghatározott bizonyos számviteli kezelési módok helyett pedig a kkv-kra vonatkozó egyszerűsített eljárásokat kell figyelembe venni. A KKV IFRS-ben egyszerűsített formában szerepel számos megjelenítési és értékelési irányelv, lényegesen alacsonyabb a közzétételi előírások száma, és a standard nyelvezete is „emészthetőbb”.
A KKV IFRS-t a testület olyan nyilvános felelősséggel egyébként nem rendelkező gazdálkodó szervezetek számára készítette, melyek kötelesek az általános célú pénzügyi kimutatásaikat külső felhasználók részére nyilvánosan közzétenni. Itt érdemes megjegyezni, hogy egy-egy cégnek akkor van nyilvános felelőssége, ha kötelezettség- és tőkeinstrumentumaival nyilvánosan kereskednek, vagy ha pénzintézetekről, olyan gazdálkodó szervezetekről van szó, amelyek fő üzleti tevékenysége az ügyfelek által rájuk bízott pénzforrások kezelése. A KKV IFRS tehát elsősorban az e körön kívül eső cégeknek szól.
Fontos azonban, hogy az IFRS és a KKV IFRS esetében két különálló, külön-külön is teljes értékű és „zárt” szabályrendszerről van szó. Vagyis a KKV IFRS alkalmazására jogosult gazdálkodó szervezeteknek, valamint azoknak, melyek annak alkalmazása mellett döntenek, teljes egészében e szerint kötelesek elkészíteni beszámolóikat, nem „vegyíthetik” a KKV IFRS-t a többi IFRS-szabállyal.
Mindez igaz a cégcsoportokra is. Az IFRS-szabályrendszer öszszességét alkalmazó konszolidált cégcsoport leányvállalata saját pénzügyi kimutatásai elkészítésekor is csak akkor alkalmazhatja a KKV IFRS-t, ha nincs nyilvános felelőssége. Amennyiben a leányvállalat úgy dönt, hogy kimutatásait ez utóbbi standard szerint készíti, nem vegyítheti kedve szerint a KKV IFRS és a teljes IFRS előírásait.
Szerződéses kockázatok
Tagadhatatlan, hogy az üzleti kapcsolatok alapja a bizalom, ám ezzel együtt fontos felmérni a szerződéskötésekkel járó kockázatokat – hívták fel lapunk figyelmét a Deloitte-nál. Az outsourcing terjedésével még inkább előtérbe került az úgynevezett CRC (contract risk and compliance), vagyis szerződéses kockázat és megfelelőség programok jelentősége. Fontos szem előtt tartani, hogy mind a korai fázisban, mind a már megkötött szerződéseknél van mód a kockázatok azonosítására és behatárolására. Bár a CRC fő célja nem a zátonyra futott szerződéses jogviszonyok rendezése, a programok erre is alkalmasak lehetnek. A CRC „bevetésével” sokszor esély nyílik régóta húzódó ügyek tisztázására, például hosszú időn át elmaradt licencdíjak befizetésére. VG
- Tárgyi eszközök hasznos élettartamát és maradványértékét csak indokolt esetben kell felülvizsgálni (nem kötelező évente)
- A goodwillre és más határozatlan élettartamú immateriális javakra értékcsökkenési leírást kell elszámolni
- A bekerülési érték modell a társult és közös vezetésű vállalatokban lévő befektetések esetében engedélyezett
- A közösen ellenőrzött vállalkozásokat vagy equity módszerrel lehet konszolidálni vagy bekerülési értéken, nincs részarányos konszolidáció
- Befektetési célú ingatlanok esetében a költség-haszon elv határozza meg, hogy valós érték vagy bekerülési érték modellt alkalmazzon-e a társaság
- Az értékesítési célú befektetett eszközök esetében nincsenek különleges számviteli előírások, az általános szabályokat kell használni
- A hitelfelvételi költségeket költségként kell elszámolni és nem lehet aktiválni
- K+f költséget költségként kell elszámolni, nem lehet aktiválni
- Pénzügyi instrumentumok egyszerűsített kezelésének lehetősége
- EPS számítás nem szükséges
- Szegmensjelentés nem szükséges
- Az évközi beszámolókészítés nincs szabályozva (nem kötelező és jellemző)
- Tárgyi eszközök hasznos élettartamát és maradványértékét csak indokolt esetben kell felülvizsgálni (nem kötelező évente)
- A goodwillre és más határozatlan élettartamú immateriális javakra értékcsökkenési leírást kell elszámolni
- A bekerülési érték modell a társult és közös vezetésű vállalatokban lévő befektetések esetében engedélyezett
- A közösen ellenőrzött vállalkozásokat vagy equity módszerrel lehet konszolidálni vagy bekerülési értéken, nincs részarányos konszolidáció
- Befektetési célú ingatlanok esetében a költség-haszon elv határozza meg, hogy valós érték vagy bekerülési érték modellt alkalmazzon-e a társaság
- Az értékesítési célú befektetett eszközök esetében nincsenek különleges számviteli előírások, az általános szabályokat kell használni
- A hitelfelvételi költségeket költségként kell elszámolni és nem lehet aktiválni
- K+f költséget költségként kell elszámolni, nem lehet aktiválni
- Pénzügyi instrumentumok egyszerűsített kezelésének lehetősége
- EPS számítás nem szükséges
- Szegmensjelentés nem szükséges
- Az évközi beszámolókészítés nincs szabályozva (nem kötelező és jellemző) A KKV IFRS-ből kihagyott területek - egy részvényre jutó eredmény (EPS)
- évközi pénzügyi beszámolókészítés
- szegmensjelentések
- biztosítás
- értékesítési célú befektetett eszközök
Forrás: Deloitte, VG-gyűjtés-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.