Egyiptom egyik legszentebb helye luxusüdülőhely lehet
Az egyiptomi kormány 2021-ben indította el a Nagy Szentfény-projektet, amely luxusszállodákat, ökolodge-okat, látogatóközpontot, új repülőteret és felvonót ígér a területen, amelyet a világ zsidó, keresztény és muszlim közösségei szent helyként tisztelnek. A projekt célja a turizmus fellendítése és az ország gazdaságának erősítése, a kormány pedig „Egyiptom ajándékaként a világnak” mutatja be a fejlesztést – írja a BBC.
A Sínai-hegy az a hely, ahol a hagyomány szerint Mózes megkapta a Tízparancsolatot. Sokan úgy vélik, hogy itt szólt Isten a prófétához az égő csipkebokorból, ahogy a Biblia és a Korán is leírja.
A területen él a hagyományos beduin közösség, a Dzsebeleja törzs. Őket, akik a Szent Katalin védelmezői néven ismertek, már kitelepítették, otthonaikat és turisztikai ökotáboraikat lebontották, többnyire kártalanítás nélkül. Még a helyi temetőből is ki kellett emelniük a halottakat, hogy parkolót építsenek a helyükre.
Az UNESCO-világörökségi helyszínnek számító, évszázadokig elszigetelt terület radikális átalakítása komoly aggodalmakat váltott ki.
Itt található a görög ortodox egyház által működtetett, 6. századi Szent Katalin-kolostor is, amelynek hosszú ideje hivatalban lévő vezetője, Damianos érsek „súlyos csapásnak és szégyennek” nevezte a döntést, amely miatt belső megosztottság is kialakult, végül pedig a lemondásához vezetett.
A világon a legrégebb óta működő Szent Katalin-kolostor szerzetesei, a görög ortodox egyház és Görögország kormánya attól tartanak, hogy a hely vallási és kulturális öröksége veszélybe kerül. A májusi egyiptomi bírósági döntés, amely kimondta, hogy a kolostor állami földön áll, tovább fokozta a feszültséget Athén és Kairó között.
Az UNESCO és civil szervezetek többször felszólították Egyiptomot, hogy függessze fel a munkálatokat, vizsgálja meg a környezeti és kulturális hatásokat, és dolgozzon ki megőrzési tervet, de eddig érdemi változás nem történt. A kritikusok szerint a turisztikai fejlesztések megismétlik a Vörös-tenger partján végrehajtott projektek hibáit, ahol az őslakos közösségeket kiszorították, és az ipari turizmus vette át a helyüket.
Bár a kolostor vallási szerepe megmarad, a környék és a hagyományos életmód gyökeresen és visszafordíthatatlanul átalakulhat.
Gízai piramisok: új korszak kezdődik – modernizáció, szigor és turistacsábítás Egyiptomban
Új látogatóközpont, turistabuszok, kulturált kávézók és szigorúbb árusellenőrzés várja a turistákat az egyiptomi állam és a magánszféra együttműködése nyomán. Hamarosan gyökeresen átalakul a világ egyik legismertebb régészeti látványossága, a gízai piramismező.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.