Patikák nemzeti érdekkörben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelentkezzen Ön is a Világgazdaság Egészségügyi konferenciájára: Merre tart az egészségügy? – Stratégia, szerkezetváltás, működésfejlesztés
Az előadók között találkozhat Réthelyi Miklóssal, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszterével, Szócska Miklóssal az egészségügyi ágazatot irányító államtitkárral és Horváth Endrével, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával.
Időpont: 2010. november. 4.
A kormány elé került s a nemzeti erőforrás miniszter által jegyzett dokumentum hatvan év hazai gyógyszer-kiskereskedelméről ad képet, s végkövetkeztetése, hogy a három éve regnáló patikaliberalizációs törvény következtében romlott a lakosság gyógyszerellátásának minősége, szakmai színvonala, a patikák szakember-ellátottsága, elégtelen a szakhatósági ellenőrzés, és nem működik a hivatásetikai rendszer. Mindez összetett okokra vezethető vissza, amiben a tulajdonlás mellett a gyógyszerár-támogatási rendszer változása is közrejátszik.
Valószínűleg a mostani tulajdonosi kör jelentős része nem szimpatizál majd a kormány elgondolásaival, hiszen ha elfogadja a T. Ház a törvénymódosító javaslatot, legfeljebb 49 százalékot tarthatnak meg a gyógyszertárakban. Az értékesítés nem lesz egyszerű, hiszen a patikák értékét nem lehet pontosan meghatározni, mert az jelentősen függ a helytől, az ingatlantól, a forgalomtól, az ott foglalkoztatottak számától, így 15 és 100 millió forint között szóródhat az ár.
A tervek szerint a gyógyszertárak nemzeti érdekkörben tartását segítheti az is, hogy csak olyan szakember vezethet majd gyógyszertárat, aki hazánkban szerzett gyógyszerészi diplomát, vagy itt honosíttatta meg azt. Az új szabályozás ismét rangot adhat a gyógyszerészi hivatásnak. Jelenleg ugyanis – különösen az elmúlt három évben létesített mintegy négyszáz patikában – jellemző, hogy a gyógyszerész tulajdonrésze elenyésző, érdemi befolyása nincs a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban, nem rendelhet önállóan gyógyszert, nem választhatja meg a munkatársait. S mivel a tiszti gyógyszerészek létszámát is megnyirbálták az elmúlt években, csökkent a patikák hatósági ellenőrzése is. Ám az ellenőrzött gyógyszertárak 20-30 százalékában tapasztaltak hibát: például arra jogosulatlan, szakképzetlen dolgozó adott ki gyógyszert, vagy nem volt megfelelő a betegek tájékoztatása.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara többször jelezte: a patikaalapítás 2007-től élő liberalizációs gyakorlata alárendelt szerepkörbe juttatta a gyógyszerészeket. Ez természetes, hiszen a piaci verseny került előtérbe, a korábban egészségügyi intézményként működő patikák ugyanis kereskedelmi egységekké alakultak. A jogalkotók akkor a versenytől, a szabad patikaalapítástól várták a lakosság jobb pozícióba kerülését, ám kiderült, hogy új gyógyszertárak elsősorban a forgalmasabb helyeken létesültek, a vidéken élők s az őket kiszolgáló kispatikák esélyegyenlősége tovább romlott. Fenntartásukhoz a költségvetésnek kell hozzájárulni.
A betegek gyógyszerellátásának romlásában persze komolyan esik a latba, hogy a gyógyszerpiaci liberalizációval egy időben, a kormány konvergenciaprogramjának részeként az egészségügyi közkiadásokon belül a gyógyszerkiadások 25-ről 20 százalékra csökkentek. Hatására drasztikusan emelkedtek a betegek által fizetett gyógyszertérítési díjak, csökkentek a tb-támogatási kulcsok. Az addigi 90 százalékos támogatás 85-re, a 70 százalékos 55-re, az 50 százalékos 25-re apadt. Ezzel együtt előtérbe került a generikus (lejárt szabadalmú) gyógyszerek tb-preferálása. A generikusprogram részeként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár negyedévente árversenyt hirdet, s az adott terápiás csoportban a legalacsonyabb áron kínált szerekhez igazítja a többi árát. Ennek hatására csökkent a biztosító korábbi gyógyszerkiadása, betarthatóvá vált a gyógyszerkaszsza. Az olcsóbb készítmények felé tolódott el a patikai gyógyszerforgalom, ami a 2001 óta lényegében változatlan árrésrendszer miatt tovább sújtja a patikákat. Tavaly az átlagos árrés a fogyasztói ár arányában 13,22 százalék volt, ez 7,5 százalékkal kevesebb az 1994. évinél. A hatályos degresszív árrésrendszer alapján a tb által támogatott orvosságok 12-13 százaléka után 1 százalék vagy annál kevesebb az árrés mértéke, az 5000 forintnál drágábbaknál pedig maximált, 850 forint fix összeget kapnak. S mivel jelentősen nőtt a gyógyszertárak száma, de az évi árréstömeg 50 milliárd forint körül maradt, drasztikusan csökkent az egy patikára eső árrésbevétel, pedig ez az egyetlen bevételük. A következmény: mára 557 gyógyszertár veszteséges. A gyógyszertárak átlagosan 40 napot meghaladóan egyenlítik ki a nagykereskedőknek a számláikat, s a határidőn túli tartozásuk ágazati szinten 13-15 milliárd forint. (Ez az összeg 2008 elején 5-7 milliárd forint volt.) Nem ritka, hogy a hatalmas adósság fejében a gyógyszertárak egyre nagyobb hányada kerül a nagykereskedők érdekkörébe.
EU-előírás
A gyógyszertörvény tervezett módosítása nem korlátozhatja az unióban elvárt szabad tőkemozgást. Ezt szem előtt tartva hozta meg az Európai Unió bírósága is azt a határozatot, hogy a tagállamoknak közegészségügyi érdekből a gyógyszerellátás szervezetének és szabályozásának kialakításában joguk van nemzeti szabályozást alkalmazni.
A törvény lehetővé tette a patikán kívüli árusítást is, jelenleg 470 gyógyszert forgalmaznak 600 helyen, döntően drogériákban, benzinkutaknál, nagykereskedelmi üzletekben. Ám az ellenőrzések számos szabálytalanságot fedtek föl, nem megfelelő a gyógyszerek nyilvántartása, a tárolási hőmérséklet, a betegek informálása. -->
