Transzparencia mindenekfölött

Immár nemcsak a hitelezők, a bankok, a befektetők, hanem sokszor az üzleti partnerek is a korábbinál nagyobb transzparenciát követelnek meg a cégektől. A vállalkozásoknak számos vonatkozásban jóval szigorúbb ellenőrzés mellett kell bizonyítaniuk megfelelő működésüket, és az ezt alátámasztó, megbízható, világos adatok hiányában komoly versenyhátrányba kerülhetnek a magyar piacon is.

Elsősorban a gazdasági válság, a negatív tapasztalatok hatása érhető tetten abban, hogy immár minden felelősen gazdálkodó cég igyekszik időről időre frissíteni a vele kapcsolatban álló vállalatokról szóló információit, figyelemmel kísérni azok pénzügyi helyzetét. Igaz ez mindenekelőtt a bankokra, más hitelezőkre, befektetőkre, így a transzparens működés hiánya könnyen a pénzügyi források elapadásához is vezethet. A különböző üzleti jelentések publikálása mellett bizonyos vállalatméreten felül nemcsak nélkülözhetetlen, hanem törvényi kötelezettség is az auditált – vagyis független könyvvizsgálat keretében megerősített – pénzügyi beszámolók közzététele, amely mindenképpen az átláthatóságot segíti. Egyáltalán nem mindegy azonban, milyen minőségű anyagok készülnek: a transzparencia növelésében kiemelkedően nagy jelentősége van a beszámolók színvonalának.

Magyarországon a nemzetközi standardok – az úgynevezett IFRS – szerinti beszámoló készítése csak a tőzsdén jegyzett vállalkozások esetében kötelező. Nagyban növelheti azonban egy-egy cég hitelét és hírnevét, ha önkéntesen vállalja ilyen, nemzetközileg is elfogadott beszámoló közzétételét. Ilyesmire Magyarországon sajnos meglehetősen ritkán kerül sor. Az IFRS szerint készülő konszolidált – vagyis a cégcsoport egészét bemutató – beszámolók esetében nem kell a magyar szabályok szerinti konszolidált beszámolót elkészíteni, nálunk azonban az ilyesmi kivételes esetnek számít – mutatott rá lapunk kérdésére Molnár Gábor, a Deloitte Kft. szenior menedzsere. Tény, hogy a nemzetközi standard szerinti beszámoló elkészítésének közvetlen adóvonzata nincs, sem a cégek, sem a kormányzat szemszögéből. Talán ez is a magyarázata annak, hogy az IFRS miért számít fehér hollónak Magyarországon az olyan társaságoknál, amelyeket a jogszabály vagy a tulajdonosok elvárásai nem kényszerítenek.

Ez utóbbi megállapítás természetesen nem vonatkozik a tőzsdén lévő vagy oda készülő cégekre. Amellett, hogy az IFRS elkészítése ilyen esetekben kötelező, az ezen már átesett vállalkozások tapasztalata szerint a nemzetközi standardokat figyelembe vevő beszámoló jelentősen növeli a cég iránti bizalmat is. Ez – párosulva a tőzsdén való jelenlét számtalan más előnyével – könynyebbé teszi a források bevonását és új partnerek felkutatását, megnyerését is.

Bár IFRS szerinti beszámolót – mint említettük – Magyarországon viszonylag kevés cég készít, az utóbbi időben a hazai szabályozás is igyekezett tágabb teret biztosítani a cégnyilvánosságnak. Ennek egyik eszköze, hogy a beszámoló elektronikus közzététele immár egy éve kötelező minden magyar cég számára. „Bár az új szisztéma felállása a vállalkozások egy része számára nehézségeket okozott, a rendszer jelenleg már kifejezetten jól működik” – vélekedett ezzel kapcsolatosan Molnár Gábor. Az elektronikus közzététel legfőbb előnye, hogy a Céginformációs Szolgálatnál könnyen hozzáférhetővé váltak a beszámolók, s ez a partnerek felkutatásában elsőrendű jelentőségű tényező.

Közeledő szabályozás

Néhány éven belül valóban egységessé válik a nemzetközi számviteli szabályozás, az Egyesült Államokban jelenleg használatos US GAAP helyét ugyanis az IFRS veszi át a tőzsdei cégek esetében. Az IFRS–US GAAP konvergenciamegállapodás szerint a közös pénzügyi nyelv 2011-re alakul ki, ám 2014. január 1-jétől a tőzsdén lévő amerikai cégek számára már kötelezővé válik az IFRS szerinti beszámoló. VG