Üzleti expedíció a Balkánra

A hazai kis- és középvállalatok számára a külpiacok, s ezen belül a délkelet-európai térség több, még kevésbé felfedezett országa jelenthet túlélési vagy akár kitörési pontot, s számukra fontos megismerni ezeket a lehetőségeket. Ez volt a legfontosabb motivációja a Joint Venture Szövetség tőkeexport-bizottságának és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságnak, amikor üzleti körutat szerveztek három balkáni országba – mondta el lapunknak Gulyás József, a JVSZ tőkeexport-bizottságának az elnöke. Még jelentkezhetnek az október 23-án kezdődő, egyhetes körútra exportképes áruk és szolgáltatások gazdái, befektetők és a tőkeexport támogatásában érdekelt tanácsadók, közvetítők.

Az „üzleti expedíció” munkarésze Albániában kezdődik, majd Macedónia következik, s Montenegróban zárul. Az egyhetes túra során mód nyílik részt venni több üzletember-találkozón. Lehetőség nyílik arra is, hogy az üzletemberek csak egy vagy két helyszínen csatlakozzanak a küldöttséghez. A rendezvények megszervezésében egyébként a térség magyar diplomáciai testületeinek első emberei és az ITD Hungary aktívan közreműködtek. A körút utolsó állomásán, Podgoricában személyesen vezeti a magyar üzletemberekből álló delegációt az üzleti tanácskozásokon Becsey Zsolt, a gazdasági tárca külgazdaságért felelős államtitkára. Becsey egyébként – tudtuk meg más forrásból – október 27–28-án Podgoricában részt vesz a Közép-európai Kezdeményezés gazdasági miniszteri találkozóján is.

A felkeresendő országok eltérő mértékben és módon játszanak szerepet a magyar külgazdaságban. Ám az közös, hogy szívesen látott partnerek vagyunk, illetve az is, hogy komoly lehetőséggel kecsegtetnek számunkra, legyen szó akár kereskedelemről, akár tőkebefektetésekről.

S a magyarok számára is vonzó a délkelet-európai régió, nem véletlen, hogy a térség az elmúlt húsz évben egyre fontosabb kereskedelmi és befektetési területté vált számunkra – mutatott rá Bakó Tamás vezető külgazdasági szakdiplomata, aki számos személyes élményt gyűjt be a cégek montenegrói próbálkozásairól, hiszen a Podgoricában működő információs ponton dolgozik. Ráadásul az egész régiót jól ismeri: korábban Belgrádban dolgozott évekig, illetve most Montenegró mellett Albánia és Macedónia is hozzá tartozik.

Mint emlékeztet: Magyarország működő tőkéjének közel 50 százaléka az úgynevezett balkáni országokba irányult. Ezzel párhuzamosan a magyar kkv-szektor számára is a Nyugat-Balkán, Délkelet-Európa egyre jelentősebb szerepet kapott, a kezdetekben a kereskedelem területén, de az elmúlt öt-hat évben több termelő típusú együttműködés is megvalósult – fűzte hozzá.

Ez a folyamat természetesen először a magyarok lakta területeken, a Vajdaságban, Horvátország ilyen területein kezdődött meg, majd folytatódott a volt Jugoszlávia összes tagköztársaságában, illetve később a régió egész területén. VG

- Egyrészt a cégalapítás egyszerű folyamata (pár napba, maximum egy-két hétbe telik), amely ráadásul még csak nem is tőkeigényes. A multinacionális cégeken kívül a kis- és középvállalkozások is fontosnak tartják a kedvező adópolitikát, hiszen a nyereségadó Európában ebben a régióban a legalacsonyabb, 9–20 százalék közötti kulcsok vannak.

- Ugyanakkor idehaza számos kockázatot látnak ezekben az országokban. Onnan nézve mi az igazság?

- Néha okkal, néha a nélkül ítélik még mindig kockázatosnak Magyarországon a Balkán irányába történő exportot. Ez hitelbiztosítással, illetve az előre fizetés gyakorlatával tulajdonképpen kiküszöbölhető. A gyakorlat azt mutatja, azok a magyar kkv-k sikeresek ebben a régióban, amelyeknek idejekorán sikerül olyan helyi forgalmazót találni, amelynek vezetője nemcsak az adott országban, hanem a régióban is rendelkezik piac- és helyismerettel.

- Mit tanácsol azoknak a cégeknek, amelyek szeretnének ilyen forgalmazót találni?

- Például a Délkelet-Európában még mindig vonzó klasszikus szakmai kiállításokon is szert lehet tenni ilyen kapcsolatokra, mivel ezeken mindig megjelennek a jelentősebb forgalmazó cégek képviselői. S ha mégsem alakul ki ilyen kontaktus, akkor a klasszikus kamarai kapcsolatok nagyon hasznosak. Szinte kivétel nélkül minden ország kamarája ad felvilágosítást azon vállalatokról, amelyek a szervezet tagjai. Ha mégsem sikerülne megfelelő információhoz jutni, akkor az esetek túlnyomó részében a magyar külgazdasági irodákon keresztül ez mindenképpen elérhető. És végül, de nem utolsósorban: érdemes előre felvenni a kapcsolatot azokkal a magyar cégekkel, amelyek a relációban évek óta működnek, és tőlük tanácsot kérni, akár konkrét vállalatra, személyre vonatkozóan. Általában a kisebb országokban, mint amilyen Montenegró, Macedónia és Albánia, a gazdaságban jól prosperáló, megbízható cégeket mindenki jól ismeri.

- Egyrészt a cégalapítás egyszerű folyamata (pár napba, maximum egy-két hétbe telik), amely ráadásul még csak nem is tőkeigényes. A multinacionális cégeken kívül a kis- és középvállalkozások is fontosnak tartják a kedvező adópolitikát, hiszen a nyereségadó Európában ebben a régióban a legalacsonyabb, 9–20 százalék közötti kulcsok vannak.

- Ugyanakkor idehaza számos kockázatot látnak ezekben az országokban. Onnan nézve mi az igazság?

- Néha okkal, néha a nélkül ítélik még mindig kockázatosnak Magyarországon a Balkán irányába történő exportot. Ez hitelbiztosítással, illetve az előre fizetés gyakorlatával tulajdonképpen kiküszöbölhető. A gyakorlat azt mutatja, azok a magyar kkv-k sikeresek ebben a régióban, amelyeknek idejekorán sikerül olyan helyi forgalmazót találni, amelynek vezetője nemcsak az adott országban, hanem a régióban is rendelkezik piac- és helyismerettel.

- Mit tanácsol azoknak a cégeknek, amelyek szeretnének ilyen forgalmazót találni?

- Például a Délkelet-Európában még mindig vonzó klasszikus szakmai kiállításokon is szert lehet tenni ilyen kapcsolatokra, mivel ezeken mindig megjelennek a jelentősebb forgalmazó cégek képviselői. S ha mégsem alakul ki ilyen kontaktus, akkor a klasszikus kamarai kapcsolatok nagyon hasznosak. Szinte kivétel nélkül minden ország kamarája ad felvilágosítást azon vállalatokról, amelyek a szervezet tagjai. Ha mégsem sikerülne megfelelő információhoz jutni, akkor az esetek túlnyomó részében a magyar külgazdasági irodákon keresztül ez mindenképpen elérhető. És végül, de nem utolsósorban: érdemes előre felvenni a kapcsolatot azokkal a magyar cégekkel, amelyek a relációban évek óta működnek, és tőlük tanácsot kérni, akár konkrét vállalatra, személyre vonatkozóan. Általában a kisebb országokban, mint amilyen Montenegró, Macedónia és Albánia, a gazdaságban jól prosperáló, megbízható cégeket mindenki jól ismeri.-->