Cégvilág

Miért is nem elég sokszor az utaztatók kauciója?

Kapkodták a fejüket az utaztató vállalkozások, november másodikán járt le ugyanis vagyoni biztosítékukról szóló igazolás benyújtásának határideje. Néhány nappal a határidő lejárta előtt az irodák engedélyezését végző Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) felhívást tett közzé: a cégek mindössze 8 százaléka tett eleget kötelezettségének. A mintegy 1200 hazai iroda több mint 18 milliárd forint biztosítékot kötött le a hazai pénzintézeteknél.

Tavaly hat irodát töröltek a hatósági nyilvántartásból a vagyoni biztosítékuk igazolásának elmulasztása miatt. Összesen 26 vállalkozás engedélyét vonta be az MKEH jogszabálysértés miatt, s körülbelül 70 és 100 között mozog azoknak a száma, akik maguk kérvényezik a törlést – válaszolt lapunk megkeresésére Lukács Balázs. A MKEH illetékes főosztályvezető-helyettese kifejtette, a hivatal minden évben levélben értesítette az irodákat arról, hogy igazolniuk kell vagyoni biztosítékukat, idén – mivel ez nem törvényi kötelessége, csak a szaksajtóban tett közzé felhívást.
 
Az utazási vállalkozások október végi állás szerint összesen 18,365 milliárd forintot kötöttek le vagyoni biztosítékként a hazai bankoknál és biztosítóknál.

A már működő irodák tekintetében az éves biztosítékot három év forgalmi adatait összehasonlítva állapítják meg, a biztosítékot a legmagasabb eredmény alapján kell fizetni. Az újonnan alapított irodák esetében a tervezett árbevétel szerint kell megállapítani a kaukció mértékét. A nemzetközi utazások esetében azok az irodák, amelyek kötnek úgynevezett garanciális szerződéseket a bevétel 20, akik nem kötnek ilyen megállapodásokat 12 százalékát kell lekötni kaukcióként. Ez minimum 5, illetve 20 millió forint lehet. Belföldi utaztatásra a bevétel 3 százalékát – legalább 50 ezer forintot - ír elő a törvény – mondja lapunknak Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) Utasbiztosítási bizottságának elnöke.

A jogszabály egy folyamatos önkontrollt is megkövetel, amelyet szúrópróba szerűen az MKEH ellenőrizhet. Ez annyit jelent, hogy az évközi működés és árbevétel tükrében kell folyamatosan igazítani a kaukció mértékét. Ha a realizált bevétel 1o százalékkal meghaladja azt a forgalmat, amely alapján a biztosítékot megállapították 5 munkanapon belül meg emelni kell a kaukciót is.

A törvény szerint azonban kizárólag a csomagajánlatok kaukció kötelesek. Ez azt jelenti, hogy legalább két szolgáltatást kell összekapcsolni – például a szálláshelyet és az utazást - ; ha egy iroda jórészt repülőjegy-értékesítéssel, vagy szállodaközvetítéssel foglalkozik, nem kell biztosítékot lekötniük. Így elképzelhető az, hogy Magyarország legnagyobb utazásszervező vállalata, az Ibusz Utazási Irodák Kft. 15 milliárd forintot meghaladó árbevétele mellett 103 millió forint kaukciót kötött le. Az Ibusz bevételei ugyanis kisebb mértékben származnak utazásszervezésből, jelentős azonban a repülőjegyértékesítés és a szálláshelyközvetítésből származó forgalom. Ugyanez a helyzet a Vistánál is.
 

A napokban is akadt egy csőd

A napokban a T-travel Kft. engedélyét vonta be a hatóság, amelynek elődje csaknem egy évvel ezelőtt ment csődbe. A T-travelnek összesen 11 millió forint vagyoni biztosítéka van. Az Uniqua biztosítónál kötött 12 százalékos kaucióbiztosítást külföldi utaztatásra 6 millió forint értékben és 3 százalékos vagyoni biztosítékot belföldi utaztatásra 5 millió forint értékben. A T-travel elődje a 1998-ban alakult Tolna Tours-t alig egy évvel ezelőtt, 2009. november 23-án törölte a nyilvántartásból az MKEH. Az utasok bejelentései alapján az iroda nem teljesítette az utazási szerződésben foglaltakat. Többeket nem utaztatott el befizetett pénzéért, akik pedig már üdültek a helyszínen kellett zsebükbe nyúlni az iroda által ki nem fizetett szolgáltatásokért. A cég egykori ügyvezetője akkor anyagi gondokra hivatkozott, ám később a T-travel vezetését is elvállalta

Vélhetően az Ibusz és a Vista nem fog csődbe menni, s a biztosítási szakemberek szerint a vállalatoknak elég lenne a vagyoni biztosítéka egy esetleges kártalanításra, de sok iroda nem körültekintő. Több alkalommal előfordult, hogy a csődbe ment irodák biztosítói nem tudták maradéktalanul kifizetni az utas károkat.

Horvát Utazási Iroda 2008 júliusi csődje után 80 millió forint értékben érkezett kártalanítási kérelem, de az iroda 68,6 millió forintos kauciójából a biztosítékot kezelő Allianz Hungária Biztosító Zrt. 87 százalékban tudta kifizetni az utasokat. Ilyenkor a fennmaradó összeget senki sem téríti meg a pórul járt utasoknak. Hasonló történt az egyébként jelentős forgalmat bonyolító 5 Kontinens Utazási Irodával is tavaly.

„A biztosítók az utazási iroda csődjének pillanatától felmerülő költségeket állja, az iroda esetleges korábbi tartozásainak a kifizetése nem a mi feladatunk” – számol be Horváth Péter A szolgáltatók tehát a kinnrekedt utasok hazahozatalának, illetve azt megelőző kényszerű kint tartózkodási költségeinek fedezését valamint a befizetett részvételi díjakat térítik meg az utasoknak. Ha az irodák  - a törvényi előírás szerint – valóban folyamatosan igazítanák a kaukciót a bevételhez, a fenti esetekben az utasokat nem érte volna kár - teszi hozzá.

Az MKEH idén jogerős határozattal 11 utazási vállalkozó engedélyét vonta vissza és törölte a nyilvántartásból, egyúttal tiltotta el a vállalkozást az utazásszervező, - közvetítő tevékenység folytatásától. Tavaly 26 vállalkozást kellett beszűntetni.

kaució vagyoni biztosíték Mabisz T-travel Uniqa csőd MKEH utazási iroda
Kapcsolódó cikkek