Pezsgőpincészet, wellnessközpont és négycsillagos szálloda is lesz a lengyeltóti Zichy-kastélyban – nyilatkozta Csánó János, a kastélyt fejlesztő Viktória Sziget Kft. ügyvezető igazgatója. A szállodaberuházás három uniós pályázaton összesen 1,038 milliárd forint támogatást nyert el. A koordinációt végző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nyilvános közlése szerint a megvalósítás tervezett kezdete ez év november elseje, Csánó János viszont arról számolt be, hogy a projekt még a megvalósítási szakasz előtt áll, a tervek és a szakértői vélemények összehangolása folyik. A halogatás mögött a fejlesztő szerint a banki finanszírozás megakadása áll, ezt a piaci környezetet ismerő, a konkrét ügyben azonban nem járatos szakemberek nem zárják ki.
„A mostani pénzügyi helyzetben a kastélyszállók még alternatív befektetési formaként sem jönnek szóba” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Balla Ákos, a Colliers International értékbecslési és tanácsadási üzletágának igazgatója. Fejlesztésükre csak állami támogatással, esetleg a beruházó érzelmi kötődése esetén kerül sor, a hozamok azonban ilyenkor sem vethetők egybe az irányadó ingatlanhozamokkal.
A szakember szerint a műemlék épületek felújítása, modern idegenforgalmi funkciókkal való bővítése rendkívül költséges, többszöröse az ugyanolyan kapacitású, ámde modern építésű ingatlanokénak; a ráfordítás rendszerint nincs arányban a nagyobb vendégvonzó képességükkel. Balla Ákos hangsúlyozta: a vidéki környezet eleve behatárolja a kastélyszállók maximális kihasználhatóságát, ráadásul a foglaltságuk idénytől függően sokkal inkább ingadozik, mint a hasonló kategóriájú fővárosi szállodáké.
Fejlesztésükkel kapcsolatban további ellentmondást jelent, hogy „több lábra állításuk”, wellnesszel-borászattal való kiegészítésük az épületen belül csak műszaki kompromisszumokkal oldható meg, a hozzáépítés viszont műemléki problémákat vet fel.
A közelmúlt dél-dunántúli kastélyszálló-beruházásai között azért sikertörténetek is akadnak, ám mindegyikük történetében közös elem, hogy fejlesztésük nem tisztán piaci alapon történt. A Tolna megyei Fried Kastélyszálló romlásnak indult épületét 2002-ben vásárolta meg Thuróczy László és felesége. Mintegy 800 millió forint saját tőkéből felújították, vendégfogadásra alkalmassá tették, a 2005-ben megnyílt 23 szobás, négycsillagos kastélyszálló működtetése azonban csak az idegenforgalmi tankönyvek ökölszabályát erősítette meg: 45-50 szoba alatt hotelt nem lehet méretgazdaságosan üzemeltetni. „Mi ekkor az előremenekülést választottuk: úgy határoztunk, hogy megduplázzuk a kapacitásainkat” – meséli Thuróczy László. Ekkor következett a történetben a fordulat: az regionális turisztikai támogatása, amelyet a Dél-dunántúli operatív programon keresztül 2008-ban sikerült Thuróczyéknak elnyerniük.
A 297 milliós fejlesztés 43 százalékára vissza nem térítendő kölcsönt kaptak, a maradékot pedig az FHB projekthiteléből finanszírozták. A keretből az új szállodaszárny mellett egy fedett medencés, szaunás wellness-részlegre, valamint egy 120 fő befogadására alkalmas konferenciateremre is futotta. Ezzel nem csak a méretgazdaságossági problémát orvosolták, a lehetséges odalátogatók körét is sikerült vállalati rendezvényekkel és a wellnessvendégekkel annyira kiszélesíteniük, hogy az idén befejeződött bővítés óta a foglaltságuk folyamatosan 40 százalék fölött alakul.
A Somogy megyei Kozmapusztán található ötcsillagos Hertelendy Kastélyszálló és a hozzá tartozó 300 hektáros park svájci tulajdonosa sem bankhitelt, sem uniós támogatást nem használt fel a beruházás során, az 5 milliárd forintos összértékű projektet Peter Koller teljes egészében saját tőkéből valósította meg. A kastélyszálló tavaly nyerte el a hoteliparban rendkívüli presztízsűnek tartott Relais & Chateaux szervezet tagságát. Jóllehet már harmadik éve működik a szálloda, üzletileg még a bevezető szakasznál tartanak. A tizennégy szobás kastély üzemi vesztesége 2010-ben 100 millió körül alakul, Gyenesei István ügyvezető igazgató elmondása szerint azonban a tulajdonos ezt folyamatos tőkeemeléssel pótolja, ráadásul az árpolitikát a jövőben sem kívánja módosítani csak azért, hogy mindenáron megtöltse a szállodát.
„Az idei üzleti terv 32 százalékos kihasználtságot ír elő, amit 5 százalékkal fölül is múlunk, akciós árengedményt azonban nem adunk” – hangsúlyozza Gyenesei István. A vendégforgalom ötvenöt százalékát az ügyvezető igazgató elmondása szerint a visszatérő vendégek adják, ez egyfelől megerősítést jelent: jó úton járnak. Másfelől folyamatos fejlesztői nyomás alatt tartja őket, hogy új szolgáltatásokkal bővítsék a kínálatot. Nemrég fejezték be a 800 méteres sportrepülő-leszállópálya kialakítását, a következő fejlesztésük egy hangár és fedeles lovarda lesz.
