Vezető halálok a hirtelen szívhalál, pedig a ritmuszavar megelőzhető

Az Európai Szívritmus Társaság (EHRA) és a Magyar Kardiológusok Társasága közösen szervezett találkozónak témája a hirtelen szívhalál elleni küzdelem az átmeneti gazdaságokban. A professzor szerint sok betegnek bár feltehetően előnye származna az eszközös kezelésekből, nem kapja meg azt. Tény, hogy a beültetés nem csak a költségvetésen, a finanszírozáson és a GDP-n múlik, nagy szakmai tudást is igényel. Ezért az implantációk számának növeléséhez az eszközös kezelés elméletének, a beültetési eljárás gyakorlati oktatásának a fontosságát hangsúlyozni kellene.

A találkozó olyan hidak építését kísérli meg, melyek az orvosi, a politikai és a gazdasági szférát hivatottak összekötni, annak érdekében, hogy a hirtelen szívhalál, a szívelégtelenség és a szívritmuszavarok kezelése és megelőzése nagyobb politikai és gazdasági törődést kapjon.

Annak ellenére, hogy az utóbbi években jelentősen megnövekedett a szívelégtelenség és a szívritmuszavarok kezelésében alkalmazott eszközök beültetéseinek száma, óriási különbségek vannak az országok között e tekintetben. Egy, a European Heart Journal által végzett felmérés szerint, a vizsgált országok egy jelentős részében alacsonyabb a szükségesnél ezeknek az eszközöknek az alkalmazása, és ez különösen igaz a kelet-európai átmeneti gazdaságokra.

Panos Vardas az Európai Szívritmus Társaság elnöke szerint éves szinten a hirtelen szívhalál az elhalálozások jelentős részéért felel, az ipari országokban ez a vezető elhalálozási ok. Eszközös kezeléssel sok ritmuszavar megszüntethető lenne, ami az elhalálozási arányt is csökkentené. Az ICD-k drágák, de költséghatékonyságuk hasonló, vagy még inkább kedvezőbb, mint más, gyakrabban használt kezeléseké.

Christian Wolpert, a németországi Mannheim-i Egyetemi Kórház kardiológus professzora úgy fogalmazott: a beültetések, a kezelő centrumok valamint az orvosok száma egyértelműen összefüggésbe hozható az országok gazdasági helyzetével és költségvetési megszorításaikkal. Azonban még azoknál a magasabb GDP-vel rendelkező országoknál is, ahol az eszközös kezelés gazdasági szempontból végrehajtható lenne, a szükségesnél alacsonyabb kezelési arányt tapasztaltunk. Ez egyaránt visszavezethető a szakemberek, illetve az információ hiányára, de arra is, hogy még mindig nem tudatosítottuk eléggé az eszközös kezelés fontosságát. Az eszközös kezelés gyakoribb alkalmazása sok embert védhetne meg a hirtelen szívhaláltól. Ez a módszer első vonalbeli terápiává lépett elő, a hagyományos gyógyszeres kezelés kiegészítője.