"Tisztességesek a nyerőautomatás cégek"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA cikkek alapját az képezte, hogy a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János a miniszterelnökhöz intézett írásbeli kérdésében felveti: miért nem érdeklik az államot a pénznyerő automatákból származó eltitkolt százmilliárdok. Lázár János szerint ugyanis egy bizonyos érdekcsoport 200 és 400 milliárdot tüntet el az állam elől.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség úgy véli, hogy bizonyos érdekcsoportok szándékosan tévesztették meg a frakcióvezető urat. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter amellett, hogy vizsgálatot rendelt el a nyerőgépek ügyében, írásbeli válaszában jelezte is, hogy a hivatkozott számok forrása ismeretlen, nem derül ki a számítás módja.
A tárcavezető tudatta, hogy a pénznyerő ágazat nyeremények kifizetése utáni tiszta játékbevétele 81,32 milliárd volt, összes játékadó befizetése pedig 36,2 milliárd forint volt. Bár a nemzetgazdasági miniszter által megadott adatok pontosak, a sajtó felkapta a Lázár János által emlegetett elcsalt bevételek ügyét, ami megtéveszti a közvéleményt, ezért a Magyar Szerencsejáték Szövetség fontosnak tartja, hogy a sajtóban a valóság is jelenjen meg valótlan hírekkel szemben.
Mivel a hetvenezer főt foglalkoztató nyerőgép iparág komoly pillére a magyar gazdaságnak, a Magyar Szerencsejáték Szövetség tagvállalatainak különböző jogcímeken történő éves befizetése a költségvetésbe 80 milliárd forint, az MSzSZ fontosnak tartotta, hogy Matolcsy Györgyöt, valamint Lázár Jánost is írásban tájékoztassa az ügy részleteiről.
Az MSzSz együttműködését is felajánlotta a szaktárcának, ahogyan a jelenleg illegális internetes szerencsejáték szabályozását célzó javaslatát, valamint a piac élénkítését szolgáló, így a játékadó bevételeket is növelő, összes szerencsejáték szegmenst - pénznyerő automatákat, az E-kaszinókat, a bukmékeri fogadást és a kártyaklubokat - is érintő szabályozási javaslatát is megküldte a minisztériumnak. A szabályozási javaslatcsomag révén csaknem 36 milliárd forint pluszbevételt könyvelhetne el az állam, és 16 ezer új munkahelyet is lehetne teremteni.
Az MSzSz közleményében azt írja, hogy a Lázár János frakcióvezető által hiányolt százmilliárdok nem léteznek, nincsen szó csalásról. A valóság ugyanis az, hogy 2009-ben a kétpólusú piac – az állami szerencsejáték szervező, a Szerencsejáték Zrt, valamint a pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozások - 243,20 milliárdos játékbevételéből (teljes szerencsejátékra fordított összeg) több mint 100 milliárdot nyertek el a játékosok.
A pénznyerő ágazat nyeremények kifizetése utáni tiszta játékbevétele 81,32 milliárd volt. A két fő elvonást (játékadó és szja) figyelembe véve, tavaly 79,41milliárd forinttal lett gazdagabb a költségvetés. Ebből a pénznyerő ágazat 35,77 milliárdot teljesített, azaz a teljes piac befizetéseinek több mint 45 százalékát. A piac recesszióval küzd, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a játéktermek száma a 2004. évi 19941-ről 2009-re 15017-re csökkent.
Az APEH első három negyedévi adatai szerint 2010-ben visszaesés tovább folytatódott, ma már csak 12,5 ezer játékterem üzemel. Egyértelmű tehát a pénznyerő automata piac válsága, hiszen 2004-óta a 33141 pénznyerő automatából 8756-ot kellett kivonni a piacról, mert nem tudták kitermelni a havi százezer forintosos extra játékadót. Ebből, valamint sok más adatból és tényből is látszik, hogy erre az iparágra sajnos nem az extra profit, hanem a bevételek rohamos csökkenése jellemző, hiszen ha kifizetődő lenne az üzemeltetés, a bevételeket termelő eszközök száma nem csökkenne, hanem növekedne.
A pénznyerő automata üzemeltetők legfőbb adófizetési kötelezettsége a játékadóból adódik, amely egy fix összegű adónem, nem függ tehát sem a forgalomtól, sem a bevételtől. Ebből következően „elcsalni” nem lehet, mert minden működő gép után a 100 ezer forintot havonta minden hónap 20-áig be kell fizetni. Miután ez a legjelentősebb adónem az üzemeltetés során független a forgalomtól, a csalás teljesen értelmetlen, és szükségtelen is.
A nyerőgép automaták forgalmát a gépekben elhelyezett fekete doboz, az úgynevezett integrált ellenőrző készülék (IEK) mellett még három másik elektro-mechanikus számláló is ellenőrzi. Az IEK a gép vezérlődobozának plombákkal lezárt dobozában van, törölni nem lehet az adatokat, ráadásul a gép 5 éven át megőrizi azokat. A 2009-es évben az APEH Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya 15417 ellenőrzést végzett a pénznyerő automata szektorban. Az ellenőrzések során a hiányosságok túlnyomó része az okmányok vezetésével kapcsolatos adminisztrációs hibákkal függött össze. Mindössze 51 olyan eset súlyosabb eset volt, amikor az engedély felfüggesztésre kerül vagy a szervezőt eltiltották a tevékenységtől, ami az összes ellenőrzésnek csupán 3 ezreléke. Ez az adat pedig bármely ágazatnak a becsületére válna.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség 19 éve képviseli különböző fórumokon a hazai szerencsejáték piac pénznyerő ágazatát, így jelentős szakmai tapasztalatokra tett szert a szerencsejáték iparágban. A szövetség tagja az Euromat-nak (European Federation of Coin Machine Assotiation), melyen keresztül rálátása van az európai pénznyerő automata piacra is. Tény, hogy a lakosságnak a pénznyerő automatán történő játékra fordított pénzösszegei egész Európában a GDP bizonyos százalékában meghatározhatók, ez 0,5 százalék alatt marad mindenhol.
Ha a Lázár János frakcióvezető úr parlamentben feltett kérdésében szereplő összegek valósak lennének, akkor a magyar emberek az európai átlag (amely 0,17 százalék) több mint 4-8-szorosát játszanák el, ami azt mutatná, hogy a magyarok sokkal jobb anyagi helyzetben vannak, mint bárki más Európában. Ez is arra utal, hogy a frakcióvezető úr által hivatkozott összegek nyilvánvalóan tévedésen alapulnak, vagy bizonyos érdekcsoportok szándékosan vezették félre a képviselő urat, aki természetesen igyekszik minden állami bevételt realizálni a jelen gazdasági helyzetben.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség attól tart, hogy a valóságtól nagyon eltérő számadatok tudatos ferdítések, amelyek a jelenlegi piaci szereplők lejáratását, és a piac tönkretételét szolgálják annak érdekében, hogy a piacot más lobbyköröknek átjátsszák. Ez a törekvés egy visszatérő kísérlet a szerencsejátékból származó bevételek külföldi kézre adására, ami nemcsak hetvenezer magyar munkavállalónak és családjuknak jelentene teljes létbizonytalanságot, a szociálishálót terhelő munkanélküliséget, hanem veszélybe sodorná az állami költségvetés tervezhető tételét, a játékadó bevételeket is. Arról nem is beszélve, hogy a magyar vállalkozók Magyarországon költik el a bevételeiket, hozzájárulva a gazdaság élénkítéséhez.
