Törvény írta gázszerződések

A volt közüzemi gáznagykereskedő (E.On Földgáz Trade – EFT) és a hét hazai egyetemes gázszolgáltató nem tudta újrakötni meglévő szerződéseit „ellátási típusú” formában a módosított gáztörvény (Get.) által adott háromnapos határidőn belül – értesült lapunk. Így nem is volt mit elküldeniük jóváhagyásra a Magyar Energia Hivatalhoz, amire a törvény december 4-i hatálybalépése utáni negyedik napig lett volna módjuk. Az új Get. szerint ebben az esetben az EFT és az egyetemesek közötti szerződések automatikusan átalakulnak ellátási típusúvá.

Aközött, hogy a cégek maguk írják-e át a gázmegállapodásaikat, vagy hogy ezt a törvény te-szi-e meg helyettük, annyi a különbség, hogy utóbbi esetben a társaságok elvesztették azt a lehetőséget, hogy megállapodjanak az új szerződések egyes olyan tételeiről, amelyekre a Get. lehetőséget hagyott nekik.

A múlt hét derekától tehát legalább 2011. június 30-ig olyan üzleti kapcsolatban áll az EFT az egyetemes gázszolgáltatókkal az új törvény szerint, amelynek a feltételeiről nem ők maguk határoztak, hanem a döntéshozók. Más szóval: magánjogi szerződéseik lényegi elemeit helyettük a gáztörvény fogalmazta meg. Lényegében persze akkor sem lenne más a helyzet, ha az EFT és vevői maguk írták volna át a megadott három napon belül „ellátási típusúvá” megállapodásaikat.

Információink szerint az újraszerződésben nemcsak a rövid határidő, hanem jogértelmezésbeli nehézségek is akadályozták az érintett társaságokat. Szintén a „jogértelmezés” áll amögött, hogy még tegnap is komoly egyeztetésekre került sor a gázcégek és a döntéshozók között, s hogy csatározásaik a tervek szerint ma is folytatódnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy – ellentétben azzal, amit a gáztörvény módosítása kimondott – az EFT és az egyetemesek vélhetőleg nem tekintik úgy, hogy megváltoztak volna a közöttük lévő szerződések. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól azonban azt a választ kaptuk, hogy „mivel a törvény szerinti határidők már lejártak, a szerződések módosítása vagy módosulása már meg is történt. Ennek érdekében senkinek sem kellett a szerződésekhez hozzányúlni, mert „azok a törvényi előírásban meghatározott rendelet szerinti árak és mennyiségek hatálybalépésével válnak ellátási típusúvá”.

Mint beszámoltunk, az EFT teljes múlt évi, mintegy 800 milliárd forintos árbevételének körülbelül a fele, 400 milliárd forint származott az egyetemes piaci értékesítésből. Ez az összeg az új Get. alkalmazása után jelentősen apadni fog. Várhatóan amennyivel csökken az EFT emiatti árbevétele, majdnem annyival nő a vesztesége is. Azért csak majdnem, mert egy nyári rendeletnek köszönhetően nem kizárólag a drágán beszerzett orosz vezetékes gázból kell ellátnia az egyetemes piacot, hanem olcsóbb nyugatiból is, ugyanis a korábbinál nagyobb hozzáférést kapott az ezt lehetővé tévő baumgarteni importvezetéken.

Igaz, sokat azon sem spórolhat, mert éppen csökkenőben van a spotpiaci és a hosszú távú szerződés szerint érkező gáz ára közötti különbözet. Térségünk fő szállítója, az orosz Gazprom Export a minap jelezte, hogy a baumgarteni gázelosztó központ december 7-i, 317 dolláros ára már magasabb volt a Gazprom Export idei éves európai, hosszú távú szerződések szerinti, 307-308 dolláros átlagáránál. (Az orosz gáz magyarországi importára 370 dollár körüli.) Más – például norvégiai – szállítók is a Gazprom Exportéhoz hasonló árképlettel dolgoznak hosszú távú szerződéseikben. VG

Szerződéseiket olyan mennyiségekről kell kötniük, amelyekkel kielégíthető az egyetemes szolgáltatásra jogosultak igénye. Vagyis – a szakminisztériumtól kapott magyarázat szerint – a nagykereskedőnek rugalmas ellátási kötelezettsége van.

Szerződéseiket olyan mennyiségekről kell kötniük, amelyekkel kielégíthető az egyetemes szolgáltatásra jogosultak igénye. Vagyis – a szakminisztériumtól kapott magyarázat szerint – a nagykereskedőnek rugalmas ellátási kötelezettsége van.-->