Ellentétesen értékelik az érintett felek – a hotelek és az önkormányzatok –, hogy december végén több fővárosi kerület is az idegenforgalmi megemelése és a saját hatáskörben történő beszedése mellett döntött január elsejei hatállyal. Előbbiek szerint ellehetetleníti a működésüket, utóbbiak szerint szükség volt erre, és a turizmus fejlesztését is szolgálhatja.
„Váratlanul érint minket is a januári ifaemelés, ugyanis számos hotelünk van az érintett kerületekben” – mondta a Világgazdaságnak Király Zoltán, a Sofitel, Novotel, Mercure és Ibis hoteleket üzemeltető Accor Magyarország marketingigazgatója. Közlése szerint sok olyan partnerük van, akivel már hónapokkal ezelőtt leszerződtek, ezen esetekben az adóemelés hatását már nem tudják áthárítani, ami így jelentős többletkiadást okoz számukra.
„Mivel az ez évre vonatkozó szerződéseket még bőven az ifaemelés bejelentése előtt kötötték a hotelek, és az idegenforgalmi adót jellemzően belefoglalják a szobaárba, így a szállodáknak a nyári főszezon végéig, azaz gyakorlatilag októberig saját maguknak kell kitermelniük az adóemelés többletköltségét” – mondta lapunknak Maráczi Gábor, az V. kerületben található Danubius Hotel Astoria igazgatója. Szerinte a pluszteher a legrosszabbkor jött az amúgy is rozoga lábakon álló fővárosi szállodaiparnak, amelynek jövedelmezőségi mutatói a legrosszabbak közé tartoznak, adóterhei viszont a legnagyobbak Európában. Úgy véli, hogy sok szálloda költségcsökkentésre, például a tervezett beruházások elhalasztására, a munkaerőköltségek racionalizálására kényszerülhet az intézkedés miatt, ez mind a színvonal és ezáltal a versenyképesség romlásához vezethet.
„Amennyiben marad a megemelt ifa, az majdhogynem ellehetetleníti a szálloda működését. A 2011. évi árakat a szállodánk már tavaly júniusban kialakította, nem kalkuláltuk bele az adóemelést, amelyet így a legtöbb esetben nekünk kell finanszírozni a gazdasági válság miatt amúgy is jelentősen lecsökkent árbevételből” – vázolta Benedek Györgyi, a VIII. kerületben üzemelő Atlantic Hotel értékesítési igazgatója. A szakmabeliek szerint tucatnyi szálloda kerülhet roppant nehéz helyzetbe az adóemelés következtében. A Magyar Szállodaszövetség állásfoglalásában azt is kifogásolja, hogy semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg a kerületek döntését, amelyekről sok esetben csupán a hatálybalépés előtt néhány nappal született meg a rendelet.
A lapunk által megszólaltatott kerületi önkormányzatok elismerik a kapkodást, a gyors döntés véleményük szerint ahhoz kellett, hogy már az idén jelentős pluszforráshoz jussanak a megemelt ifa által. „A korábbi forrásmegosztás miatt a kerületünkben a főváros által beszedett ifabevételeknek csupán elenyésző része jutott vissza az önkormányzatunkhoz, emiatt döntöttünk úgy, hogy ezentúl mi szedjük be az adót, s mi gazdálkodunk vele. Érzékeltetésképpen: 2010-ben körülbelül 58 millió forintot kapott a kerület az ifabevételek után, 2011-ben ennek közel ötszörösére, 250 millió forintra számítunk” – mondta a Világgazdaságnak Egry Attila VIII. kerületi alpolgármester. Szerinte a szűkös határidők miatt – gyakorlatilag pár napjuk volt az ezt lehetővé tévő törvény megszavazása, illetve a rendelet kihirdetése között, hogy 2011-ben már beszedhessék az adót – valóban nem volt idejük egyeztetésre a szakmával, de nyitottak bármilyen konzultációra az iparággal, hiszen a kerületnek sem célja az, hogy ellehetetlenítse az ottani szálláshelyek működését. „Meghallgatunk természetesen a szakma által javasolt minden megoldást, még valamiféle kompenzációra vonatkozó ötletet is, amely a szálláshely-szolgáltatók működését, túlélését segítheti az adóemelés kapcsán” – mondta. Az alpolgármester tájékoztatása szerint az ifából származó bevételek egy részét egyébként egy turisztikai alap létrehozására fordítanák, amely a kerület turizmusának fejlesztését szolgálja majd, például beruházásokat, marketinget, és amelynek forrásaira többek közt a helyi szálláshelyek is pályázhatnak majd.
„Két motiváció vezérelte az V. kerületi önkormányzatot, amikor megemelte és saját hatáskörbe vonta az ifa beszedését, egyrészt a kerület költségvetésébe folyatni a bevételt, másrészt maximálni az államtól várható pénzügyi kiegészítést, amely 1,5 forint minden beszedett forint után” – indokolta a döntést Puskás András alpolgármester. Elmondása szerint tavaly a fővárostól 10 millió forintot kaptak vissza az ifából, az idén 800 millióra számítanak a változások által. Megemlítette, hogy bár korábban a főváros gazdálkodott az adóbevételből, annak csak töredékét fordította turisztikai marketingre. A kerület szeretne a befolyt összegből arányosan többet fordítani ilyen célokra, ehhez azonban szükségesnek tartják, hogy létrejöjjön egy hosszú távú, hatékony budapesti turizmusstratégia. Amennyiben ilyen megszületik, részt vállalnak annak finanszírozásában is. Puskás András elmondta: az adóemelés okozta többletköltséget célirányos marketingforrásként visszaadják a hoteleknek, hogy azok a kerülettel közösen marketingakciókat indíthassanak.
„Előzetes becslések szerint az eddig visszaosztott pénz duplájára számítunk azáltal, hogy a kerület szedi be az ifát” – mondta lapunknak Prehlik Lajos, a XIII. kerület jegyzője. Elmondása szerint a befolyt összeget elsősorban szociális területre fordítják. A jegyző tájékoztatása szerint az adóváltozás a kerületben összesen 90-100 adóalanyt, köztük öt nagy szállodát érint, amelyről a hoteleket januárban tájékoztatják bővebben hivatalos formában is. Véleménye szerint a hotelek ki tudják gazdálkodni az egy százalékpontos emeléssel keletkező különbözetet, amely szobánként naponta 100–300 forintot jelent.
