Olcsó gáz kontra drága áram?

Csak a gáz nagykereskedelmi árának jelentős csökkentésével érhető el, hogy ne vezessen erőműcsődök sorához és a távhőárak elszabadulásához az áramtörvény egyik módosító indítványának elfogadása. A javaslat (VG, január 26., 6. o.) ugyanis – a kötelezően átvett áram árának 25 százalékos mérséklésével – gyakorlatilag ellehetetlenítené a hivatalosan még két évig élő termelői ártámogatási rendszert. Ha viszont a mostaninál érdemben olcsóbb gázhoz jutnának az ártámogatással piacon tartott – villamos energiát és hőt egyszerre előállító – áramtermelők, akkor többségük megállhatna a saját lábán is.

Bizonyos kör számára a gáztörvény módosítása már most is garantálja az olcsóbb gázt. Eszerint az egyetemes piacra szállító nagykereskedők (E.On, Földgáz Trade, Tigáz) csak olyan tarifát érvényesíthetnek, amelyben az általuk nem befolyásolható, hosszú távú importszerződésben rögzített árat csak 60 százalékos súllyal számíthatják be, a fennmaradó 40 százalékos súllyal viszont az előbbi orosz gázénál jóval kisebb, hollandiai gáztőzsdei aktuális árak jelennének meg.

E hatósági áras gázból vásárolhatnának a távhőtermelők is. Csakhogy ők tavaly – a gáztörvény akkori előírása szerint – kikényszerültek a versenypiacra. Amikor pedig egy év végi rendeletmódosítás nyomán kiderült, hogy ez év június 30-ig mégis vásárolhatnának a közüzemi nagykereskedőtől, többségük már megkötötte új gázszállítójával a 2011-re szóló szerződést. Mellesleg a szabadpiacon még így is olcsóbban jutnak gázhoz, mint ha visszamentek volna a hatósági áras közüzemi nagykereskedőhöz.

Feltehető tehát, hogy a hatósági gázár kínálta lehetőségnél több is van az áramtörvény módosítására készülők tarsolyában. A fideszes javaslat néhány nappal azután jelent meg, hogy Fellegi Tamás fejlesztési miniszter Moszkvában tárgyalt a két ország közötti atomenergetikai és pénzügyi együttműködésről. A lapunkhoz eljutott szakmai vélemények szerint az orosz–magyar energiakapcsolatok mérlegén szépen kiegyensúlyozhatná egymást az orosz nukleárisenergia-ipar magyarországi terjeszkedése, illetve az orosz gáz árának csökkentése. Más vélekedés szerint azonban „ez nem így működik; ha valaki a Gazpromtól kér olcsóbb gázt, akkor cserébe a Gazpromnak kell valamit felkínálnia” – szögezték le az ügyhöz közeli forrásból. Hozzátették, ráadásul a paksi bővítést is hiba a mérleg másik serpenyőjébe tenni. Nem elsősorban orosz, hanem magyar érdek, hogy Magyarország olcsó és biztonságos módon hasznosítsa az atomenergiát. Megint más vélemények szerint az viszont már ajánlat lenne a Gazprom felé, ha az olcsóbb gázból többet használnánk áramtermelésre, mondjuk a megújuló alapú áramtermelésünk rovására.

Nem tudni, a fideszes indítvány nem mégis annak ismeretében született-e meg, hogy a szabályozás más, szintén változó elemei védelmet jelentenek majd a távhőtermelőknek. Blogjában Bencsik János energiáért felelős államtitkár mindenesetre azt írta, hogy a fenti indítvány felülírni látszik a múlt év végén az áramár-támogatás kapcsán kialakult kompromisszumot.

A javaslat elfogadása – egy érintett társaság megfogalmazásában – „halál lenne” a megújuló alapú áramtermelőkre is. Az emiatt kieső és a tervezett, de meg nem valósuló kapacitásokat rövid távon persze pótolhatnák a gázüzemű erőművek. (Az ország áramtermelésének mintegy 7 százalékáról van szó.) Hosszabb távon egyébként is a nukleárisalapú áramtermelés előretörése várható. A szakma már nemcsak arról a két új paksi blokkról beszél, amely majd kiváltja a meghosszabbítandó élettartamú egységeket, hanem további kettő tervezését is sürgeti. Ez utóbbiak már az atomerőművi kapacitások bővítését, a nukleáris alapú áramtermelés részarányának növelését hoznák. Bár beruházási döntés még nincs a paksi bővítésről, Fellegi Tamás miniszter a minap már a tender kiírásának lehetséges időpontjáról is nyilatkozott.

Veszélyben a megújulócélok

„Egyelőre csak módosító indítványról van szó, remélem, hogy a döntéshozók még dolgoznak rajta” – közölte a kötelezően átvett áram árának tervezett, drasztikus csökkentése kapcsán az egyik hazai energiacég első számú vezetője egy tegnapi háttérbeszélgetésen. Az üzletember a módosító indítvány miatt féltette a megújuló energia hasznosítóit, mert sokuknak kisebb a fedezeti szintje, mint a számukra előírandó áramárcsökkentés, vagyis veszteségessé válnának. „Végre van egy jó megújulóenergia-cselekvési tervünk, olyan jó lett volna néhány napig örülni neki” – mondta. Úgy látja, befektetővédelmi szempontból is veszélyes lenne a tervezetet elfogadni, hiszen annak az az üzenete, hogy az itteni szabályozás folyamatosan változik, nem lehet mellette tervezni, ilyen feltételek mellett pedig hitelhez jutni sem. A nemzeti cselekvési terv szerint 2020-ra a mostani, 7 százalék körüli arányról 14,65-ra kell energiatermelésünkön belül a megújuló alapúnak nőnie. Az összesen 2,5 milliárd euróba kerülő beruházások során 51,2 ezer munkahely jönne létre, és évente 5,65 millió tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátásunk.