Az áramtörvény tervezett, újabb módosítása ráerősít arra a szakmai berkekből egyébként is hallható véleményre, mely szerint a befektetői érdeklődést a piac élénkülése sem hozza vissza, ha a szabályozási környezet továbbra is kiszámíthatatlan marad. Márpedig ha nem kapnak időben lendületet a hazai erőműprojektek, a keletkező áramhiány csak importunk erőteljes megnövelésével lesz kezelhető.
A válság előtt, 2008-ban öszszesen 8200 megawattnyi nagyerőművi kapacitás létesítésére készültek legkésőbb 2020-as átadással a vállalatok az ETV-Erőterv nyilvántartása szerint. A kör tavaly a Siemens részvételével Szeged mellett építendő, gáztüzelésű erőművel bővült, a paksi blokkok viszont 2020 után épülnének.
A betervezett projektekből az E.On gönyűi, gáztüzelésű létesítménye már a próbaüzemnél tart, lezárult a Bakonyi Erőmű két gázturbinájának telepítése is, és hamarosan termel a Dunamenti Erőmű kibővített kapacitású, G3-as blokkja is. Utóbbi átadásával kezdődne az a többéves beruházási űr, amelynek biztosan csak a paksi atomerőmű bővítése vetne véget, legkésőbb 2032-től. Nem hivatalos értesüléseink szerint egy kivétel talán mégis lehet: az említett szegedi projekt környezetvédelmi és területi engedélyeztetése tart, s úgy tudjuk, 2012 második felétől már építkeznének. (Értesülésünk szerint beruházási döntés viszont még nincs.)
Az eredeti tervek alapján 2013-tól folyamatosan indulna a többi erőmű-beruházás is. Bár a beruházási döntések késnek, a tervek – a vásárosnaményi projekt kivételével – csak a fiókba s nem a szemétbe kerültek. Az érintett cégektől kapott információink szerint például az E.On ugyanúgy a beruházói környezet javulására és az áramkereslet növekedésére vár a gönyűi 2-es projekt indításával, ahogyan a GDF Suez a Dunamenti G4-essel. Utóbbiról Csiba Péter vezérigazgató még tavaly leghamarabb erre az évre ígért döntést. Nemrég Valerij Naumenko, az ISD Dunaferr vezérigazgatója cége tervei között „energetikai célú beruházásokról” is beszélt, s folyik a Mol–CEZ páros százhalombattai létesítményének a tervezése. Dolgoznak az előkészületeken a nyírtassi gázüzemű projekt tulajdonosai is. (A megvalósítás esélyeit feltehetően javítja, hogy a kezdeményezés kikerült a korábbi tulajdonos, az EMFESZ ellenőrzése alól.)
Valamelyest nyitott az MVM minapi bejelentése utáni helyzet is. Bár az állami társaság a vásárosnaményi projekttől a várható, további 10-15 milliárd forintos beruházás miatt végleg elállt, a Mátrai Erőmű lignitblokkja ellen azonban „csak” a kedvezőtlen árampiaci és pénzügyi környezet miatti veszteségeket hozta fel, márpedig e helyzet később változhat. Talán a 2014-ben leállítandó Vértesi Erőmű is megállhat a lábán valamely fejlesztés révén. E lehetőséget minapi érdeklődésünkre nem utasította el Baji Csaba, az MVM vezérigazgatója, de hangsúlyozta, hogy a „hídon akkor kell átmenni, ha odaértünk”.
Egy másik hídhoz már odaértünk. Hamarosan eldől, hogy 15 vagy 25 százalékkal csökken-e a kötelező és támogatott árú áramátvételi rendszerben átvett áram ára. Sok érintett társaság már a 15 százalékos csökkentés miatt is a hő termelői árának emelésére kényszerülhet, a 25 százalékos pedig már ellehetetlenítené őket a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke szerint. Bercsi Gábor a tegnapi tájékoztatón elmondta, hogy 1000 megawattnyi kapcsolt- energia-termelői kapacitás kiesése 20–50 százalékos távhőáremeléssel fenyeget az ország legtöbb településén. Egy ilyen helyzet szociális válságot is okozhat a területen. Gond lehet a kapcsolt termelők együtt 60–100 milliárd forintnyi, 2015–16-ig lejáró hitelének a visszafizetésével is. „Kevés rá az esély, hogy az előttünk álló két év alatt a piaci áramárak olyan szintre nőjenek, hogy az érintett energiatermelők versenyhelyzetben is életképesek legyenek” – válaszolt a Világgazdaságnak. Egyes gázmotor-tulajdonosok már létesítményeik Bulgáriába vagy Romániába való telepítését fontolgatják.
A KPMG tavaly kimutatta, hogy a kapcsolt erőművek főállásban kétezer, alvállalkozóként további ezer főt foglalkoztatnak. A létesítmények 11 százalékos elsődlegesenergia-megtakarítást és 6 százalékos gázimportcsökkentést tesznek lehetővé, környezetszennyezésük alacsony.
A múlt év végén meg kellett volna szűnnie az ártámogatási rendszernek, ám az érintett termelők két év haladékot kaptak. „Egyes termelők azért, hogy visszatérhessenek a támogatási rendszerbe, fel akarják bontani a velünk kötött szerződéseiket. Márpedig számunkra minden versenypiaci szerződés egyben befektetetés, és minden olyan szabályozásmódosítás, amely a szerződések felbontására ösztönzi a szereplőket, csökkenti a beruházási környezet vonzerejét” – jelentette ki Turai József, az áramkereskedő EFT Zrt. vezérigazgatója, egyben a Magyarországi Villamos-energia Kereskedők Egyesületének elnöke.
