Zoellick arra is figyelmeztetett, hogy az áremelkedés hatása egész Közép-Ázsiára kihathat. A Világbank adatai szerint az élelmiszerek drágulása 2010 júniusa óta 44 millió embert taszított mély szegénységbe a fejlődő országokban. És noha szerinte nem a magasabb élelmiszerárak álltak az Egyiptomban és Tunéziában kirobbant változások hátterében, az élelmiszerhelyzet ám súlyosbító tényező volt és a válság fokozódhat.
"Nincs ok önelégültségre" - szögezte le Zoellick a Reuters jelentése szerint. "A globális élelmiszerárak jelenleg veszélyes szinten vannak, és az is világos, hogy az élelmiszerek közelmúltban lezajlott drágulása fájdalmat és szenvedést okoz a szegényeknek világszerte" - hangoztatta. 2010 októbere és 2011 januárja között 15 százalékkal emelkedett az élelmiszerár index és jelenleg mindössze 3 százalékkal áll a 2008-as élelmiszer krízis idején mért csúcsszint alatt.
A Világbank jelenleg Tunéziában vizsgálja az átmenti folyamatokat, hogy eldönthesse, az ország igényeli-e a szervezet pénzügyi segítségét. A Világbank ugyanakkor leszögezte, hogy Egyiptomot tekintve nem lát okot az anyagi támogatásra.
Az élelmiszerárak jelenleg latin-Amerikában, Kelet-Európában és közép-Ázsiában nyomják felfelé az inflációt, miközben Afrika Szaharától délre eső részének helyzete a jó termésnek köszönhetően ezúttal könnyebb. A felmérések szerint a mély szegénységben élők jövedelmük több mint 80 százalékát élelmiszerre fordítják, ha tehát az árak emelkednek, nincs más választásuk, mint hogy kevesebbet esznek.
