"Miért akar rosszat az országnak Lázár János?"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMostanra már valószínűleg mindenki hallott Lázár János januárban benyújtott, a villamosenergia-törvényre (VET) vonatkozó módosító javaslatáról. Ez a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) kormányrendeletben meghatározott energiaárat két egymást követő lépcsőben 25, majd 35 százalékkal megvágná, valamint kivonná a 8 cm-nél vastagabb fát a biomassza-termelésből. Az első intézkedés a kapcsolt energiatermelőket és a megújuló energia termelőket egyaránt ellehetetleníti. Röviden: mindenkit, aki „zöld” energiát termel - áll a Biomassza Erőművek Egyesülése (BEE) által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.
Lakosság: drága távhő, kevesebb munkahely, rossz levegő
A javaslat egyik, a lakosság szempontjából leginkább húsba vágó hatás a távhő gyors, drasztikus emelkedése: több százezer távfűtött lakás számára minimum 30-40%-os drágu-lás várható már idén.
Az indítványnak – közvetve – környezetvédelmi és egészségügyi vonatkozásai is vannak. Csak a Biomassza Erőművek Egyesülése (BEE) tagjai 1 millió tonna szén-dioxidtól kímélik meg az országot – ez annyit tesz, hogy ekkora mennyiséget nem bocsátanak ki az erőmű-vek azért, mert „zöld” energiatermelést folytatnak. Az indítvány elfogadása után összeomló zöldenergia-termelés miatt pedig ekkora mennyiségű káros anyag szennyezi majd az or-szág környezetét, és terheli meg a városlakók tüdejét.
A BEE által képviselt erőművek (AES Borsodi Energetikai Kft., Bakonyi Erőmű Zrt., PANNONPOWER Holding Zrt.) rengeteg embernek adnak munkát közvetlenül: az üzemel-tetésért és a tüzelőanyag-ellátásért mintegy 6500 ember felel, ráadásul az egyes térsé-gekben még közel 2900 ember jut munkához általuk. Ez azt jelenti, hogy mintegy 10 000 munkahely kerülne veszélybe a törvénymódosítással.
Önkormányzatok: még nehezebb helyzetben
Ha csökken a KÁT, az vállalkozások megszűnéséhez vezet – így pedig csökkennek a he-lyi adók és nő a munkanélküliség. Ráadásul a csődbe ment vállalkozások helyett is az ön-kormányzatok feladata lesz az ellátásbiztonság megoldása (röviden szólva: nekik kell megoldani, hogy fűtés mindig, minden körülmények között legyen), amit csak újabb beru-házások árán lehet megoldani. A csökkenő bevételek mellett tehát újabb kiadások is ter-helik majd az önkormányzatokat.
Magyarország: totális orosz gázfüggőség
Maga az indítvány azonban hosszú távon is rendkívül káros. Az energiatermelésből kieső források pótlására ugyanis nincs sok alternatíva: mindez várhatóan még mélyebb gázfüg-gőségbe taszítja hazánkat. Ez pedig azt jelenti, hogy azt a pénzt, amelyet jelenleg a „zöld-energia” támogatására költünk, a gázvezetékeken fogjuk Oroszországba pumpálni, cseré-be pedig egy bizonytalan, orosz-ukrán viták miatt ingadozó szolgáltatást kapunk, amely-nek ára az olaj- és a földgáz világpiaci árát követve meredeken emelkedni fog. Az erdé-szetek az eddig az erőművekbe szállított fát kénytelenek lesznek külföldre – Ausztriába, Olaszországba – exportálni, mert a fakitermelés nagysága nem fog lecsökkenni, csak a tűzifa szállítási iránya változik meg, vagyis más országok zöldenergia-termelését fogjuk támogatni ezáltal. A fentieket számokba öntve a Biomassza Erőművek Egyesülése jelen-leg közel 280 millió m3 földgáz importjától mentesíti az országot, mely a további fejlesztési terveket is figyelembe véve 360 millió m3-re növekedhetne.
Európai Unió: a vállalásainkat sem fogjuk tudni teljesíteni
Hazánk számos alkalommal élvezte az Európai Uniós tagság előnyét pályázati úton érke-ző támogatások, szövetségek, megállapodások formájában. A tagság azonban kötelezett-ségekkel is jár – olyan vállalások ezek, amelyeket saját jól felfogott érdekünk betartani. Köteleztük magunkat például, hogy 2020-ra az energiatermelésünk 14,65%-át megújuló energiaforrások adják majd. Hogy könnyebb legyen a számolás: csak a BEE képviselte erőművek várhatóan a 2020-ra vállalt mennyiség közel 20%-át adhatná (a 14,65%-ból 2,6%-ot). Röviden szólva: a vállalás a törvény módosításával egyértelműen meghiúsul, Magyarország a 2020-as célkitűzéseinek arányos részét már 2011-ben sem tudja majd teljesíteni, és az EU részéről szankciókra számíthatunk.
Miért rossz Lázár János indítványa?
Mert ellentétes a Nemzeti Cselekvési Tervvel, a Nemzeti Intézkedési Tervvel és a Szé-chenyi Tervvel, hiszen ezek – ilyen vagy olyan formában – pontosan a zöldenergia-termeléssel összefüggő előnyökre építenek. Mert a módosító javaslat kimondottan káros, ráadásul szakmailag teljesen megalapozatlan, és mindenekelőtt a magyar kormány dekla-rált céljaival ellentétes.
