Megeszi a forint a profitot, mentőövért kiált a VOSZ – nem a hitelkamat a legnagyobb gond az exportban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Gazdasági és Energetikai Minisztérium döntése értelmében a Széchenyi Kártya Program likviditási jellegű hiteltermékeinél a kamat a jövőben a háromhavi BUBOR szintjéhez igazodik, miközben a beruházási konstrukciók esetében megmarad a kedvezményes, fix 3 százalékos kamat. A változás kapcsán a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára nyilatkozott.

Nem várható tömeges átterelődés a beruházási hitelek felé
A főtitkár szerint a folyószámla- és likviditási hitelek, valamint a beruházási konstrukciók eltérő célokat szolgálnak, ezért a vállalkozások tömeges átállása egyik hiteltípusról a másikra nem valószínű. Kiemelte, hogy
- a szabad felhasználású likviditási források
- és a konkrét beruházási célhoz kötött hitelek
között korlátozott az átjárhatóság. Ugyanakkor előfordulhat, hogy elsősorban a mikro- és kisvállalkozások egy része a korábban szabad forrásból finanszírozott fejlesztéseket a jövőben beruházási hitelből valósítja meg.
A hitelfelvételi kedvet ugyanakkor szerinte nem elsősorban a kamatszint, hanem a piaci lehetőségek és a megrendelések alakulása határozza meg. Ha a kereslet élénkül, az a finanszírozási igények növekedését is magával hozhatja.
Az exportőrök profitját elvitte az erős forint
Perlusz László szerint hosszabb távon a kedvező finanszírozási környezet alapját nem a támogatott hitelkonstrukciók, hanem a vállalkozásokat ösztönző, kiszámítható gazdasági környezet teremtheti meg.
Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi, gyorsan kialakult erős forintárfolyam különösen nehéz helyzetbe hozta az exportáló vállalkozásokat. Sok cégnél eltűnt a profit, egyes szereplők pedig már veszteséget termelnek.
A termelékenység javítása, az átárazás vagy a piaci pozíciók megerősítése azonban nem hónapok, hanem akár évek alatt valósítható meg.

A VOSZ főtitkára ezért szükségesnek tartaná olyan gyors intézkedések kidolgozását, amelyek átmeneti segítséget jelenthetnek az exportőrök számára. Szerinte ennek egyik lehetséges fóruma maga a Széchenyi Kártya Program lehet, amelynek egyik legnagyobb erőssége a gyors termékfejlesztés.
A szervezethez olyan javaslatok is érkeztek, amelyek lehetővé tennék, hogy az exportáló vállalkozások egyes adó- és járulékterheiket euróban fizethessék meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az árfolyam-erősödés nem minden vállalkozást és ágazatot érint azonos mértékben, ezért a kormányzattal közösen kialakított, célzott megoldásokra lehet szükség.
Fix három százalékos hitel: Nagy Elek kimondta az igazságot a Széchenyi Kártya átalakításáról – ezért szántotta be a Tisza-kormány
A három százalékos Széchenyi Kártya-hitelek hatalmas érdeklődést váltottak ki a vállalkozások körében, nagyon megnőttek az igények, miközben a gazdasági környezet is változott, így végül a feltételek módosítására volt szükség – erről beszélt a Világgazdaságnak az MKIK elnöke. Nagy Elek szerint a változtatás mögött egyszerre állnak költségvetési és piaci szempontok, miközben a vállalkozások egy része valóban magasabb finanszírozási költségekkel szembesülhet.
Jelentős kamatcsökkentést vár ősszel a VOSZ
Perlusz László szerint egyre sürgetőbb az általános kamatszint csökkentése, amely egyszerre segíthetné a beruházásokat, csökkenthetné a hitelköltségeket és mérsékelhetné a költségvetés kamattámogatási terheit.
Úgy véli, hogy a kamatok csökkenése az árfolyamra is hatással lehetne, ami javíthatná az exportőrök versenyképességét. A főtitkár szerint amennyiben ősszel is fennmarad az alacsony infláció és az erős forint kombinációja, akkor jelentős kamatcsökkentés válhat elkerülhetetlenné.
A Széchenyi Kártya legfontosabb elemei megmaradtak
A VOSZ szerint a mostani módosítások ellenére a Széchenyi Kártya Program legfontosabb értékei változatlanok maradtak. A beruházási hitelek továbbra is fix 3 százalékos kamattal érhetők el, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben kulcsfontosságú a hazai kis- és középvállalkozások fejlődése szempontjából.
Perlusz László hangsúlyozta, hogy a 24 éve működő program nem csupán az olcsó hitelről szól, hanem egy olyan vállalkozásközeli finanszírozási és kapcsolati rendszerről, amely képes együtt fejlődni a vállalkozói közösségekkel.
A főtitkár szerint a program infrastruktúrája akár az uniós pályázati források gyors eljuttatásában is fontos szerepet kaphat. Bár a vállalkozók érthetően nem örülnek a folyószámla- és forgóeszközhitelek drágulásának, a BUBOR-hoz kötött konstrukciók esetében is jelentős kedvezményt jelent, hogy az állam továbbra is átvállalja a banki marzsot, így ezek a termékek a piaci hiteleknél kedvezőbb feltételekkel maradnak elérhetők.


