Várnak a passzívház-építők

Az állam jogalkotási eszközökkel és új épületenergetikai pályázatok meghirdetésével gyorsíthatja fel a passzívház-technológia terjedését Magyarországon, amelynek jelentős munkahelyteremtő hatása lenne az építőiparban – fejtette ki Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház Szövetség (Mapasz) elnöke.

- Hogy áll Magyarország a passzív házak építése terén?

- Belföldön egyelőre alig 30-40 épület teljesíti vagy közelíti meg a passzív házaknak megfelelő energiafogyasztási szintet. A következő években azonban gyors bővülést várunk e téren, a technológia növekvő ismertségének és az építési előírások szigorodásának is köszönhetően. Az EU-ban 2020 után már csak közel nulla energiafelhasználású épületek építhetők, a középületekre pedig már 2018-ban életbe lép ez az előírás. Nagyon vártuk, hogy az Új Széchenyi-tervben jelenjen meg konkrét pályázati kiírás formájában is ez a cél, de egyelőre sajnos nem tettek közzé átfogó épületenergetikai pályázati rendszert.

- Nemzetgazdasági szempontból mit jelentene az energiatakarékos építési módok elterjedése?

- A középületek építésénél az államnak közvetlen anyagi megtakarítása keletkezne az intézmények energiafogyasztásának csökkenésével. Igaz, hogy a magánszférában a kisebb energiafogyasztás kisebb áfabevételt jelentene az államnak, de ezt kompenzálná az így létrejövő megtakarításból más területeken jelentkező többletfogyasztás adója. Foglalkoztatási szempontból az a legnagyobb nyereség, hogy az építőiparban ugyanaz a pénzmennyiség négyszer akkora többletmunkaerő-igényt generál, mint például az energetikában.

- A piac felfedezte már a passzív házak építésében rejlő lehetőségeket?

vAz építőipari cégek közül egyre több ismeri fel, hogy az energiahatékonyság érték a vásárlók szemében, ennek jegyében pedig Dunakeszin már javában épül az ország első passzív házas technológiával készülő sorháza.

- Milyen jogszabályi ösztönzők segítik az energiatakarékos és a passzív házak építésének terjedését?

- Épp az idén esedékes az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM-rendelet ötévenkénti felülvizsgálata. Egy 20-30 éves, hagyományos családi ház fűtési energiaszükséglete évente és négyzetméterenként 250-300 kilowattóra. Az új épületeknél már körülbelül 100 kilowattóra körüli értéket kell teljesíteni, a passzívház-szintnek pedig a 15 kilowattóránál kisebb érték felel meg. A 2020-as cél elérése érdekében jó lenne, ha a rendeletben nemcsak a 2012-től érvényes új előírásokat fogalmaznák meg, hanem menetrendet is felvázolnának a következő tíz évre.

- Mekkora többletköltséggel jár a passzív ház építése?

- A szerkezetkész állapotot tekintve a családi házhoz képest az építési költségek mintegy 20 százalékkal magasabbak, társasház esetén a különbség – ausztriai példák alapján – sokszor nem haladja meg az 5 százalékot.

- Mi a helyzet a felújításokkal?

- A hazai lakásállomány 4,2 milliósra tehető, miközben az elmúlt évtized legjobb éveiben is alig épült évi 40 ezer lakás. Tehát a tendenciák szerint az épületfelújítások volumene az előttünk álló években is jóval nagyobb lesz az új építéseknél. Éppen ezért nagy a felelősségünk, hogy a korszerűsítéseket az elérhető legjobb technológiával hajtsák végre, hiszen ezzel egy-egy épület energetikai jellemzőit újabb 20-30 évre konzerváljuk.