Alakul az MFB zöldalapja

Felgyorsultak a tárgyalások a Magyar Fejlesztési Bankkal a megújulóenergia-projekteket segítő zöldalap létrehozásáról. A hitelezési konstrukciót kockázati tőke fogja kiegészíteni, és folynak az egyeztetések az EBRD-vel is. Az állam szerepet vállalna az állami intézmények és önkormányzatok energiaellátását segítő úgynevezett ESCO projektekben is. Az őszre a parlament elé kerül a fenntartható energiagazdálkodás tervezete. „A zöldgazdaság kibontakoztatását a jelenleginél kisebb, ám hatékonyabban felhasználandó forrásokból kell megoldani” – jelentette ki Bencsik János klímapolitikáért és energetikáért felelős államtitkár a Heti Válasz tegnapi konferenciáján.

A mostani, rossz hatékonyságú rendszerre azt hozta példaként, hogy a hőt és az áramot együtt termelő társaságok támogatásán keresztül jórészt a gáz felhasználását ösztönzi az állam, ráadásul olyan időszakban is, amikor nincs vagy minimális az érintett erőművek hőleadása.

Ugyanakkor Bencsik János szerint hiba lenne az is, hogy az előbbi kapcsolt termelőket teljesen magukra hagyják július 1-jétől, amikor megszűnik áramtermelésük támogatása (KÁT). Szükség lenne egy körülbelül kétéves átmenetre, amíg e társaságok úgy állhatnak át, hogy közben a piac nem szenved kárt. Ugyanis még a fő cél, a rezsiköltségek mielőbbi leszorítása érdekében sem engedhető meg, hogy közben sérüljön az ellátásbiztonság. A piacra kikerülő kapcsolt termelők például kedvező CO2-kvóta-vásárlási lehetőséggel, rendszerhasználatidíj-kedvezménnyel vagy tőzsdére jutásuk megkönnyítésével segíthetők.

Az új támogatási rendszerben július 1-jétől az áramtermelők helyett a hőtermelők kapnak támogatást. Ekkortól „úgy áll helyre a társadalmi hasznosság”, hogy közben sok hőtermelő a felszínen maradhat. Közben leépülhetnek a nagy, biomassza-hasznosító kapacitások, amelyeknek az államtitkár szerint az év egy részében minimális a hasznos hőleadása, miközben erősen kihasználja elsődleges energiaforrását, az erdőt. Ez utóbbiakkal Bencsik János azokra az aggályokra válaszolt, melyek szerint a KÁT megszűnésével a sok hőtermelő ellehetetlenül.

Vinkovits András, a Budapesti Erőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese ezzel szemben arra hozott példát, hogy a fűtési szezonon kívül is szükség van a kapcsolt termelők áramára. Ráadásául e társaságok nem igazíthatják termelésüket a piaci viszonyokhoz, mert akkor kell működtetniük a létesítményeiket, amikor hőre van szükség. Grafikonnal szemléltette a befagyasztott távhőáraknak cége cash flow-jára gyakorolt kedvezőtlen hatását, s feltette a kérdést: vajon az erőművek tulajdonosai meddig akarnak ilyen pénzügyi helyzetet finanszírozni?

Sigmond György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtanácsosa sem derűlátó. Emlékeztetett, hogy a távhőtermelők a piacon kénytelenek venni az egyre dráguló gázt. Ha nem derül ki időben, hogy milyen feltételekkel térhetnek vissza az esetleg kedvezőbb feltételeket kínáló egyetemes gázszolgáltatásba, akkor lehet, hogy a júliusban kezdődő újabb gázévet is a szabad-

piacon kell eltölteniük, miközben befagyasztott áron kell hőellátási kötelezettségüknek eleget tenniük.

Bencsik János szerint a már elkészült, illetve még formálódó energiapiaci szabályozás részben tűzoltó jellegű. Az energiaberuházások 2011–14 közötti támogatási időszakának lezárulta után önálló, operatív energiaprogramra van szükség. n B. H. L.