A tervezett lépés több nemzetközi ingatlanszakértő szerint is piacidegen és "kifejezetten hátrányos", alkalmazásával a Fővárosi Önkormányzat tovább nehezíti saját tulajdonú épületének hasznosítását, ezzel hátráltatva a projekt sikerét.
A Fővárosi Önkormányzat gyakorlatilag öngólt lő magának, amennyiben a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadja a "technikai jellegűnek" mondott, az üzlethelyiségek bérbeadását módosító szabályokat. A módosítás fő eleme, hogy a Főváros tovább bonyolítja az egyébként is igen nehézkes kétfordulós pályázati rendszert azzal, hogy előre nagy összegű – három havi bérleti díj plusz áfának megfelelő – bánatpénzt kér a helyiségekre pályázóktól.
A bánatpénz bevezetése a cég szerint feltehetően Baross Pál önkormányzati ingatlanszakértőtől származik, aki az Allee bevásárlóközpont megvalósításában is részt vett. Több más szakértő szerint viszont a bánatpénz bevezetése "rendkívül nagy nehézségeket" fog okozni a főváros saját tulajdonában lévő létesítmény hasznosításában.
"A jelenlegi gazdasági helyzetben kifejezetten hátrányosnak, a bérbeadási tevékenységet gátló eszköznek tekintjük a bánatpénz bevezetését, tekintettel arra, hogy a jelen időszakban a budapesti piacon terjeszkedő cégek a korábbi időszakokra jellemző feltételeknél csak kedvezőbb feltételeken hajlandóak terjeszkedni, új üzlethelyiséget nyitni." – állítja Szabó Viktória a Cushman&Wakefield kiskereskedelmi részlegének vezetője.
"A CET projekt koncepcióját is figyelembe véve fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy mivel a bérlői összetétel elsősorban nem a nagyobb, nemzetközi divatláncolatok képviselőire koncentrál, a tipikusan keresett bérlők esetében – ha lehet – még nagyobb problémát látunk a további érdeklődések kapcsán, mivel az általunk keresett profilok sok esetben árérzékenyebb cégeket is jelentenek." – mondja az ingatlan bérbeadásával megbízott nemzetközi cég szakértője.
