„Sokkolt Fernando Torres hihetetlen összegű átigazolási díja” – mondta Andrulla Vassziliu sportügyi biztos annak kapcsán, hogy a spanyol csatárért január végén közel 60 millió eurót fizetett a Chelsea a Liverpoolnak, ez egyben új átigazolási csúcsnak számít Angliában.
A Torresért kifizetett summa azonban meg sem közelíti az európai rekordot: a Real Madrid ugyanis 2009-ben 95 millió eurót tett le az asztalra, hogy átcsábítsa a portugál Cristiano Ronaldót a Manchester Unitedtől. A spanyol klub az azt megelőző évben sem sajnált 66 millió eurót kifizetni az AC Milannak a brazil Kakáért. Az átigazolási díjak kérdésével azután kezdett el foglalkozni az Európai Bizottság, hogy a 2009 végén hatályba lépett lisszaboni szerződés felhatalmazta a testületet: „segítse elő a tisztesség elvének betartását” a professzionális sportban. A fair verseny elvét Brüsszel szerint sértheti, hogy egyes klubok akkora összeget költenek egy-egy sztárjátékos fizetésére, mint más klubok az egész csapatéra.
Az egekbe szökő átigazolási díjak, illetve játékosfizetések gyakran vezetnek el oda, hogy az adott klubok óriási adósságokat halmoznak fel. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) ezen helyzet kezelésére tavaly elfogadta az úgynevezett Pénzügyi Fair Play szabályokat. Eszerint az európai klubok nem költhetnének többet, mint amennyi a bevételük. Az előírást a 2011–12-es szezontól fokozatosan, hároméves átmeneti időszakot követően vezetnék be. Amennyiben egy klub nem felelne meg a kiegyensúlyozott pénzügyek követelményének, végső esetben ki is zárhatják az európai kupaküzdelmekből, így a Bajnokok Ligájából is a 2014–15-ös szezontól kezdve. Az európai topligák csapatainak több mint fele deficittel zárta 2009-es évet.
Az UEFA eleinte attól tartott, hogy a Pénzügyi Fair Play szabályok majd az EU-jogba ütköznek, azonban az Európai Bizottság támogatja az UEFA kezdeményezését, és azt vizsgálja, miként tudná integrálni azt az uniós jogrendszerbe. Az egyik lehetőség az átigazolási díjak limitálása, a másik a fizetésekre vonatkozó sapka bevezetése lehetne. Ez utóbbi lehetőséget is fontolgatta a testület, azonban az ezen a területen való fellépésre még az átigazolási díjak limitálásánál is korlátozottabbak a lehetőségek, ugyanis egy ilyen szabályozás minden bizonnyal az uniós jogba ütközne.
A tervek szerint jövőre a bizottság elfogad egy átfogó jelentést az átigazolási díjakról, ezt követően kezdeményezhet konkrét jogi lépéseket a kérdés szabályozására. „Nem lesz egyszerű megtalálni azt a jogi alapot, amelyre hivatkozva a bizottság konkrét szabályozást javasolhat ezen a területen, azonban talán lesz rá mód” – mondta az EurActivnak egy vezető bizottsági tisztviselő.
Fizetési sapka
Az angol Premier League (PL) csapatai tavaly év végén megvitatták a fizetési sapka bevezetésének lehetőségét a játékosok bérével kapcsolatban. A Fulham és a Wigan tulajdonosai támogatták az ötletet, azonban a klubok többsége nem értett egyet azzal, így le is került a napirendről a kérdés.A PL húsz klubja közül csupán négy csapat zárta nyereséggel a legutóbbi pénzügyi évet. A Manchester City adóssága a 2009–10-es szezonban például 121,3 millió fontot tett ki.
A PL húsz klubja közül csupán négy csapat zárta nyereséggel a legutóbbi pénzügyi évet. A Manchester City adóssága a 2009–10-es szezonban például 121,3 millió fontot tett ki. -->
