Nem a piacokon várható először áremelkedés, hanem a boltokban, nagyobb üzletekben, állítják a szakemberek. Varga Sándor, a Magyar Agrárkamara munkatársa a teol.hu-nak elmondta: hazánkban jelenleg 4 millió, piacra termelő, intenzív technológiával tartott tojótyúk van közel negyven gazdaságban. Közülük egyre többen döntenek a váltás mellett, ez leggyakrabban azt jelenti, hogy a tojótyúkokról húscsirkékre váltanak.
A váltás oka, hogy jövő januártól csak olyan ketrecben lehet majd tyúkot tartani, amely megfelel a brüsszeli állatjóléti előírásoknak. Bár Brüsszelben dolgoznak a megoldáson, egyelőre nincs döntés arról, hogy a határidőt kitolnák. Az új tartás feltételei ugyanis jócskán drágítanák a tojástermelést, hiszen a ketreceket le kellene cserélni nagyobbra, melyben nagyobb lenne a mozgásterük a tyúkoknak. Így viszont ugyanakkora telepen kevesebb lenne az állat.
Varga Sándor szerint, amennyiben hatályba lép a szabályozás az uniós országokban körülbelül 29 százalékos tojáshiány keletkezik, mert a szabálytalanul (régi ketrecben) tartott tyúkok tojásait nem lehet majd értékesíteni. A hiány pedig várhatóan azonnali áremelkedést okozhat.
Földi Péter, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkára elmondta, a falusi tojásfelhozatal a teljes hazai mennyiség 40 százalékát adja, de az arány fokozatosan csökken. A tojás önköltségi ára mindent beleszámolva 19-20 forint, körülbelül ennyit, vagy 1-2 forinttal többet kap a termelő. Hogyan lesz akkor a 20 forintos tojásból 30-35? A csomagolás tojásonként 3 forint, de a felvásárló is keres rajta pár forintot, a kereskedő pedig 30 százalékos haszon alatt nem is nyúl hozzá.
