„Pedig minden olyan eszközzel támogatni kellene ezt a szférát, amely javítja a pozícióit. Elsősorban forgóeszközhitelre lenne szükségük” – mondta a Világgazdaságnak Dávid Imre, az Agroinvest Zrt., egyben a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke, hozzátéve: kamattámogatási, garanciavállalási termékeket is ki kellene számukra dolgozni. S persze fontos, hogy hozzáférhessenek beruházási hitelhez. Hangsúlyozta: a hazai kkv-kat segíteni kell mind a piachoz, mind a piacra jutásban; az előbbi fedi le a beszállítói tevékenységet, azaz a közvetett exportot – fűzte hozzá. Hasonló konstrukciókat kellene számukra kínálni, mint amilyeneket a termékeiket egyébként átvevő multiknak.
A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó MFB már dolgozik az ügyön – mondta lapunknak Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár. Akár egy áthidaló likviditást biztosító konstrukció is szóba jöhet, s úgy tudja, a bankok készek beszállni ebbe. „Az MFB egyelőre nem kínál ugyan a beszállítók részére forgóeszközhitel-programot, de kidolgozása folyamatban van” – erősítette meg a csoport szándékát Nyiri János, az MFB szóvivője. Hozzátette: a beszállítói kkv-k jelenleg is igénybe tudják venni a fejlesztési hitelt (VHF 1.10), amelyet beszállítói tevékenység kialakításához szükséges tárgyi eszköz beszerzésére kínálnak az ipari nagyvállalatoknak vagy az azokkal közvetlen kapcsolatban álló integrátorok részére beszállítói tevékenységet végzőknek. Az uniós szabályok miatt a nem használható fel az exporttal kapcsolatos tevékenységekhez – emlékeztetett, egy példán levezetve ezt: a szerszámvásárláshoz nyújtott támogatás engedélyezhető, de külföldi értékesítési hálózat fejlesztése nem. Tehát az, hogy a kedvezményezett árbevételének jelentős része exportból származik, önmagában nem kizáró oka ezen konstrukció igénybevételének – húzta alá.
A finanszírozási típusú támogatásokon túl vannak egyéb eszközök és módszerek. Minden egyedi kormánydöntéssel odaítélt komplex állami támogatást (EKD) elnyerő beruházóval a jövőben kötnek egy beszállítói együttműködési szerződést – mondta Becsey Zsolt. Ez ugyan – az uniós szabályok miatt – nem tartalmaz(hat) kötelező beszállítói hányadot, ám kölcsönös kötelezettségvállalást a legszorosabb együttműködésre magyar beszállítók alkalmazása érdekében igen. Ha ezek a cégek utóbb újabb fejlesztéseket hajtanak végre, s ezekhez akkor is kérnek majd állami támogatást, arról, annak nagyságáról, feltételeiről a beszállítói szerződésben foglaltak végrehajtásának a fényében döntenek majd.
Az immár teljes egészében az NGM-hez tartozó üzletfejlesztési és befektetésösztönzési profilú Nemzeti Külgazdasági Hivatalban pedig külön beszállítói osztályt állítottak fel – mutatott rá lapunknak a részleg vezetője. Kokas Tamás elmondta: legalább ezer kkv-val szeretnének sikerrel együtt dolgozni. A hivatal egyebek között a befektetőkkel szorosan együttműködve az integrátorokkal közösen végzi a szóba jöhető cégek előauditálását. Tréningeket szerveznek számukra, főként vállalatirányítási, készletgazdálkodási és hasonló területeken – a technológiai fejlettségük és felkészültségük általában már megfelelő.
Egy tegnapi konferencián is hasonló véleményeket fogalmaztak meg a résztvevők a témával kapcsolatban. Mint elhangzott, az államnak és a bankrendszernek is jobban kell támogatni a külföldi vállalatokkal együttműködő vállalkozásokat. Az adott beszállító igényeinek megfelelő, hosszabb lejáratú (egy éven túli, akár három-négy éves) forgóeszközhiteleket kellene a bankoknak biztosítaniuk, ha a cég stabil beszállítói kapcsolatot tud felmutatni.
A résztvevők arra is rámutattak, hogy a hazai vállalatok számára a beszállítói szerep elnyerése számos előnnyel jár: nagy volumenben rendelő, korrekten fizető, adott esetben műszaki segítségre is kész megrendelőkre tesznek szert. A beszállítói szerep megszerzése ugyanakkor nem könnyű: a minőség nem alku tárgya, a termelés/beszállítás ütemezésében és a rugalmasságban a késztermékgyártó rendkívüli követelményeket támaszt. A beszállítónak már a rendelés elnyerése előtt bizonyítani, tanúsítani kell a feladatra való alkalmasságát, minőségbiztosítási rendszerét.
Palócz Éva, a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány kuratóriumának elnöke leszögezte: a kis cégek számára a beszállítói hierarchiában való előrelépés azért is nehéz, mert a beszállítói piramis alsó szintjén rendszerint nem keletkezik akkora nyereség, amely további jelentős beruházásokhoz, fejlesztésekhez elegendő lenne. Megoldást jelenthet ugyanakkor a Gazdaságfejlesztési operatív program támogatásainak átcsoportosítása. Mint hozzátette, a szakmára jellemző szétaprózottság, a vállalatok együttműködésének hiánya miatt csak elvétve van példa közös gépbeszerzésre, közös kutatásra, esetleg közös képzésre.
Ma elsősorban azoknak a vállalatoknak van esélyük komoly beszállítói pozíciókra, amelyek legalább ötven főt alkalmaznak és árbevételük eléri az 500 millió forintot. Ezekből azonban Magyarországon 2008-ban mindössze 773 volt. A pozitív üzemi eredményt elért 607 vállalat közül 199 volt kizárólag külföldi tulajdonban.
A Kopint Alapítványnak a témával kapcsolatos, tegnap bemutatott tanulmánya megfontolandónak tartja, hogy a jövőben a nemzetközi vállalatok letelepedési támogatásához társuljon a magyar beszállítói részarány növelésének valamilyen szintű elvárása – bár ezzel az eszközzel óvatosan kell bánni, hiszen az ágazati és vállalati sajátosságok miatt nem lehet megfogalmazni általános, kötelező érvényű követelményt – figyelmeztetett Palócz Éva, a legfontosabbak közt kiemelve a szakemberképzés felpörgetését a versenyképességünk megőrzése érdekében.
A szűkös állami támogatás és a vékonyan csordogáló hitelek ellenére az érintett szakmai szereplők – legalábbis a járműiparban – meglehetően optimisták. „Az ágazat megrendeléseinek további bővülésére számítunk, hiszen az elmúlt év eleje óta érezhetően nő a szakma rendelésállománya, sőt, a tavalyi első negyedév végétől szövetségünk közel háromnegyedének van több munkája, mint amennyi egy esztendővel korábban volt” – mondta a több mint kétszáz céget, elsősorban kis- és középvállalatot tömörítő Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetségének a főtitkára, Bogdanovits László. Hozzátette: a hírek alapján az is várható, hogy a legnagyobb beruházó vállalatok – Mercedes, Audi, Opel – szélesítik magyarországi beszállítóik körét. Az ágazatban tapasztalható tendenciákról elmondta: a magyar cégek is bekapcsolódnak a fejlesztésekbe, és a folyamatos technológiai fejlesztések révén a gyártott termékek egyre igényesebbek lesznek. Ezzel párhuzamosan pedig csökkenhet a betanított munka részaránya.
Versenyképesség és a globalizáció
Nem csak a fizetési mérleg szempontjából fontos az importot kiváltó magyar beszállítói hányad növelése a hazánkban előállított termékekben, talán még fontosabb, hogy ezáltal a hazai kis- és középvállalatok a világpiacon is versenyképessé válnak, s integrálódnak a nagy termelői rendszerekbe – indokolta Becsey Zsolt, hogy miért történt hangsúlyváltás a beszállítói tevékenység ösztönzésében.A General Motors globális rendszerében évi 400 millió eurónyi magyar beszállítás realizálódik – mondott egy példát, hozzátéve: ez minden bizonynyal nőni fog a közelmúltban aláírt célzott megállapodás nyomán. Ilyen szerződés született már emellett az Audival s a svájci íz- és illatanyaggyártó Givaudannal.
Egyébként a hazánkban megtelepedett autóipari cégek közül az alkatrészgyártók legnagyobb vásárlója a Magyar Suzuki. Az esztergomi vállalat évek óta 70-71 magyar és mintegy 230 külföldi beszállítóval dolgozik.
A hazaiak adják a késztermék értékének 30 százalékát.
A General Motors globális rendszerében évi 400 millió eurónyi magyar beszállítás realizálódik – mondott egy példát, hozzátéve: ez minden bizonynyal nőni fog a közelmúltban aláírt célzott megállapodás nyomán. Ilyen szerződés született már emellett az Audival s a svájci íz- és illatanyaggyártó Givaudannal.
Egyébként a hazánkban megtelepedett autóipari cégek közül az alkatrészgyártók legnagyobb vásárlója a Magyar Suzuki. Az esztergomi vállalat évek óta 70-71 magyar és mintegy 230 külföldi beszállítóval dolgozik.
A hazaiak adják a késztermék értékének 30 százalékát. Beszállítók Durván húsz százalék körüli lehet a magyar kkv-khoz köthető ipari, illetve – főként az elektronikai ágazatban megvalósuló – minőségi szolgáltatói beszállítói hányad. A kkv-k között már vannak első körös beszállítók is. A hazai kis- és középvállalatok mintegy fele végez ugyan beszállítói tevékenységet, ám ennek jó része háttérszolgáltatás vagy olyan termék értékesítése, mint a tűzoltóhomok.
Elsősorban a járműiparban, az elektronikában és a gépgyártásban játszik szerepet a tényleges magyar beszállítói ipar, az, amely (közvetett) exportnak minősül – mondta el Kokas Tamás. -->
