BUX 42,896.59
+2.36%
BUMIX 3,980.35
+0.50%
CETOP20 1,992.63
+1.63%
OTP 10,775
+1.84%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+3.46%
+0.56%
+0.20%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
0.00%
0.00%
+0.46%
OPUS 194.2
+0.52%
+5.88%
-0.61%
0.00%
+5.87%
OTT1 149.2
0.00%
+3.05%
MOL 2,870
+1.27%
-0.75%
ALTEO 2,380
-0.42%
0.00%
+3.83%
EHEP 1,465
-10.94%
-0.70%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.11%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
+0.37%
+3.45%
0.00%
-0.31%
+10.71%
GOPD 12,700
+40.80%
OXOTH 3,740
+1.08%
+0.45%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
-0.96%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Iraki titkok - Beigazolódott az olaj-összeesküvés elmélet

A most nyilvánosságra hozott dokumentumok bizonyítják, hogy a brit kormány tárgyalt az iraki olajvagyon tervezett felosztásáról az olajcégekkel az ország 2003-as megszállása előtt.

Eddig a BP, a Shell és a brit kormány egyaránt tagadta, hogy az iraki olajkészletek bármilyen szerepet játszottak a Szaddám Huszein vezette ország megszállásában, a most nyilvánosságra hozott iratok azonban ennek ellenkezőjét bizonyítják. A dokumentumokat Greg Muttitt aktivista szerezte meg az információszabadságra vonatkozó törvény segítségével.

Eszerint öt hónappal az iraki invázió előtt Lady Symons, akkori kereskedelmi miniszter azt mondta a British Petroleumnak, hogy a cégnek részt kell kapnia a hatalmas iraki olajvagyonból. A miniszter az iratok tanúsága szerint a BP nevében lobbizott az Egyesült Államokban, az óriáscég ugyanis attól tartott, hogy a Bush kormányzat saját orosz és francia partnereivel aknázza majd ki Irak olajtartalékait, kizárva a BP-t az üzletből.

"Ha a brit kormány támogatja Washington háborús elképzeléseit, nem indokolható, hogy a BG, a BP és a Shell kimaradjon az iraki olajtartalékok felosztásából" – olvasható Symons nyilatkozata a dokumentumokban, amelyeket a The Independent idéz. A külügyminisztérum közel-keleti szekciójának vezetője, Edward Chaplin pedig úgy fogalmazott: mindent elkövetnek azért, hogy a brit vállalatok tisztességes méretű részt kapjanak az iraki olajvagyonból. A BP úgy fogalmazott: nagy kockázatot hajlandó felvállalni az iraki olajért. A vállalat attól tartott, hogy a TotalFinaElf konszern, amely már a háború előtt megállapodott Irakkal, további megbízásokat a kormányváltás után és ezzel a világ legnagyobb olaj konglomerátumává válhat.

Az inváziót követően a BP, valamint a kínai CNPC 20 éves kitermelési szerződést kötött Irakkal, ezzel létrejött a világ addig legnagyobb olajüzlete. A szerződés értelmében a két cég termeli ki az iraki készlet felét, mintegy 60 milliárd hordó olajat. A dél-iraki Rumaila olajmező kitermelésével a konszern évi 658 millió dolláros profitot termel.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek