A következő nagy dobás lesz?

Az üzemanyagköltségek emelkedésével a szállítmányozás részesedése is nő az ellátási lánc teljes költségéből, és – az Európai Szállítmányozók Tanácsa szerint – a teherfuvarozás körülbelül 30 százalékát teszi ki. Ezért a vállalatok az elmúlt időben egyre inkább keresik növekvő szállítmányozási költségeik csökkentésének lehetséges módjait, és sokan szállítmányozási együttműködésekkel kezdtek kísérletezni, néha akár közvetlen versenytársaikkal.

A kísérleteket modern disztribú-ciós központok segítségével hajtják végre, ez a lehető legtöbb előny kihasználását teszi lehetővé. Ezen újfajta, a versenytársakkal történő együttműködési hajlandóságot térképezte fel a ProLogis kutatási csoportja a Szállítmányozási együttműködések Európában című jelentésében.

A kísérletek kezdeti eredményei ígéretesek – derül ki a jelentésből. A Transport Intelligence szerint a teherautók rakományának optimalizálásával az együttműködések révén 6-10 százalékos hatékonyságjavulást és költségcsökkenést értek el, de például a kiskereskedelem, az autó- vagy a vegyipar esetében akár 15 százalékos is lehet.

A teherautók kihasználtságának javítására voltak, akik a közös szállításra alkalmas, egymást jól kiegészítő termékeket találtak. Például az egyik gyártó nagy kiterjedésű, de kis súlyú, valamint a másik kis kiterjedésű, de nagy súlyú terméke jól kombinálható a hatékony járműkihasználás érdekében. A jelentős költségcsökkenés eléréséhez még az egyes termékek célállomásainak, a regionális disztribúciós központoknak vagy az eladási helyeknek sem kell közvetlenül egymás mellett lenniük, de fontos, hogy a célállomások ugyanazon az útvonalon helyezkedjenek el, az autópálya azonos oldalán.

A nagymértékű költségmegtakarítások ellenére számos rivális vállalat még kivár, mielőtt részt venne az együttműködésekben, és akadályok is bőven akadnak. A jelentés készítői azonban arra számítanak, hogy egyre több cég – akár egymás versenytársai is – köt szállítmányozási együttműködést. Hiszen ezek ésszerű megoldások, csökkentik az autópályák zsúfoltságát s a szén-dioxid-kibocsátást, és potenciálisan nagy költségcsökkenést eredményeznek. Arról, hogy a szállítmányozási együttműködés lesz-e a következő „nagy dobás”, a kutatók szerint még korai nyilatkozni. Ez a radikális koncepció azonban jól jelzi, hogy meddig hajlandók elmenni a vállalatok ellátási láncuk hatékonyságának javítása érdekében.

A szállítmányozási együttműködések előnyei ugyanazok a versenytársak és a hagyományos partnerek számára. A közös disztribúciós létesítmények alkalmazásával az azonos vagy közeli célállomásokba szállítás során az együttműködő felek szinergiahatásokat, méretgazdaságossági és költségcsökkentési előnyöket élveznek az áruk raktározása, felpakolása, kezelése és szállítása során.

A versenytársak közötti sikeres szállítmányozási együttműködések azonban a potenciális előnyök ellenére is még mindig meglehetősen ritkák. Az elsődleges akadály egyrészt a bizalom hiánya, másrészt a biztonsági megfontolások, ezek számos vállalat számára bonyolulttá teszik az együttműködést, főleg, ha figyelembe vesszük az átláthatatlan költségmegtakarítások miatt a vállalatok saját ellátási láncain belül jelen lévő bizalmatlanságot is. Ezért a szállítmányozási együttműködések, ahol megvalósíthatók is, ritkán terjednek ki az ellátási lánc egészére, többnyire csak azokra a részekre koncentrálódnak, ahol megfelelő a kontroll és az átláthatóság.

Problémát jelent a megfelelő vállalati kultúrájú és szinergiahatások elérésére alkalmas ellátási lánccal rendelkező partnerek megtalálása is.

Több független páneurópai szervezet alakult kifejezetten a vállalatok közti együttműködés megkönnyítése érdekében. Ezek nemcsak megmutatják a cégeknek, hogyan csökkenthetik szállítási, raktározási és disztribúciós költségeiket, hanem találkozópontként is szolgálnak az együttműködő partnereket kereső vállalatoknak.

A sikeres szállítmányozási együttműködések megváltoztatják a regionális disztribúciós központok ellátási láncokban és disztribúciós hálózatokban betöltött szerepét. Ennek eredményeképpen a központokat is meg kell változtatni, hogy befogadhassák a megváltozott felhasználási módozatokat. A disztribúciós központok elrendezésénél figyelembe kell venni, hogy a felhasználó meg kívánja-e osztani azt egy versenytárssal. Ha igen, az Európai Bizottság aggályait figyelembe véve a nem versenyszerű üzleti gyakorlatokat eredményező együttműködéseket illetően (lásd a kiemelést), az elkülönített raktárak biztonságosabb megoldást nyújthatnak, de nem rivális vállalatok vagy logisztikai szolgáltatók esetében kisebb jelentősége van az egy térben tárolt és kezelt áruknak. Sőt, a logisztikai szolgáltatók egyes esetekben egy létesítményből szolgálhatják ki két vagy több vállalat szezonálisan rugalmas igényeit. Például a kerti bútorokat gyártó ügyfél nyáron igényel több területet, míg a karácsonyi árukat készítő az ünnepet megelőző hónapokban.

A szállítmányozási együttműködések a termékcsoportosításra helyezik a hangsúlyt a kifelé és egyes esetekben a befelé irányuló szállításoknál. Így a disztribúciós központ közös rakodási területként szolgálhat az együttműködők számára, ahol a befelé irányuló, több gyártótól származó szállítmányok fogadása és különféle termékeik párosítása és eljuttatása azonos célállomásokra egyaránt történhet. A több szállítmány kezelése miatt ezeknek a disztribúciós központoknak nagyobbaknak kell lenniük, és több dokkolókapuval kell rendelkezniük, mint azoknak, amelyeket csak önállóan működő vállalatok használnak. A szállítmányozási együttműködések befogadása érdekében számos további változtatásra is szükség van.

csökkenő szállítási költségek

gyakoribb kiszállítások

méretgazdaságosság a kis- és középméretű vállalatok számára

nagyobb vállalati felelősségvállalás a karbonkibocsátás csökkentésével

csökkenő szállítási költségek

gyakoribb kiszállítások

méretgazdaságosság a kis- és középméretű vállalatok számára

nagyobb vállalati felelősségvállalás a karbonkibocsátás csökkentésével-->