A zöldenergiás cégek elmúlt néhány évben tapasztalt felfutását két tényező táplálja. Az egyik a hagyományos energia árának drágulása. A világ könnyen kitermelhető kőolajkészlete fogy, az energiára viszont egyre nagyobb az igény, különösen a feltörekvő országokban gyors a növekedés. „Kínában évente 30 millió fővel nő a középosztály létszáma, és ezek az emberek második tévékészüléket, mikrohullámú sütőt, fagyasztószekrényt vásárolnak” – magyarázta Daróczi Andor, az MKB Alapkezelő vezérigazgató-helyettese. A másik oka a felfutásnak a politikai támogatás, számos országban akár költségvetési pénzekből is igyekeznek lecserélni a hagyományos, ám környezetszennyező erőműveket megújuló energiával működőkre.
A kockázatok is magasak viszont: a megújulóenergia-ágazat helyzete hasonlít arra, amelyben a technológiai szektor volt a dotkom lufi idején – mondta Daróczi. Sok alternatív energiás cég eltűnhet a süllyesztőben, a jók viszont megmaradhatnak hosszú távon is, sőt felvásárlási sztori is lehet belőlük. Daróczi nem tartja kizártnak, hogy az MKB most induló alapjába kiválasztott tíz cég között lesznek összeolvadások, felvásárlások a négyéves futamidő során. Szabó Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő részvény-portfólió-menedzsere is úgy látja: a befektetőknek meg kell találniuk a versenyképes és költséghatékony cégeket, csak ezek részvényeit szabad megvenni.
A megújulóenergia-szektor érzékenyen reagál a kormányzati intézkedésekre is. A japán nukleáris baleset, amely után sorra jelentették be a kormányzatok, hogy atomerőműveiket alternatív energiás erőművekre cserélnék, például pozitívan hatott az ilyen részvények árfolyamára. A rali viszont tiszavirág-életűnek bizonyult, az alternatív energiás erőművek ugyanis valószínűleg nem tudják helyettesíteni az atomerőműveket, amelyek folyamatosan képesek azonos menynyiségű energia előállítására, szemben az időjárásra igen érzékeny nap- vagy szélerőművekkel. Hatással van a részvények árfolyamára az is, ha a kormányzatok vissza akarják vágni a szektor támogatását, a legutóbb erre Olaszországban volt példa.
A kockázatok csökkenthetők persze, ha a befektető szakértők által összeválogatott portfólióba, például befektetési alapba teszi a pénzét. A hazai alappiacon a legkisebb rizikóval jelenleg az MKB már említett alapján keresztül lehet beszállni a megújulóenergia-iparba. „Nem vagyunk biztosak abban, hogy a lakossági ügyfelek elég érettek ahhoz, hogy nyílt végű részvényalapként is érdekelje őket ez a szektor” – magyarázta Csorba Nikolett. Más alapkezelők viszont nyílt végű részvényalapokat is kínálnak ugyanebben a témában, lényegesen magasabb kockázattal. Az Aegonnak, a Generali Alapkezelőnek, az OTP Alapkezelőnek és a K&H Alapkezelőnek is vannak ilyen alapjai, és egyelőre egyik sem muzsikál túl fényesen, hiszen mindegyikük árfolyama a névérték alatt van.
A tavalyi trendhez képest az idei év elején változás történt a nyersanyagpiacon, hiszen míg 2010-ben leginkább a nemesfémek és az élelmiszerek árai növekedtek jelentősen, addig 2011 első negyedévében – főként az észak-afrikai és távol-keleti politikai bizonytalanság következtében – elsősorban az energiahordozók árai emelkedtek.
A tavalyi trendhez képest az idei év elején változás történt a nyersanyagpiacon, hiszen míg 2010-ben leginkább a nemesfémek és az élelmiszerek árai növekedtek jelentősen, addig 2011 első negyedévében – főként az észak-afrikai és távol-keleti politikai bizonytalanság következtében – elsősorban az energiahordozók árai emelkedtek. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.