Kiderült, mikor kezdődhetnek el az érdemi munkálatok az ország legnagyobb pályaudvarainál, illetve eldőlt az is, hogy összesen hány vasútállomást érint a magántőke bevonása.
A MÁV csoport elindította állomásmegújítási programját, amely
A munkálatokat saját forrásból és a Magyar Falu Program finanszírozásával végzik, a projekt 2026 nyarán zárul.
Több nagy pályaudvar fejlesztéséhez azonban kizárólag magántőkét vonna be a magyar kormány.
A Világgazdaság megkeresésére az építési és közlekedési minisztérium közölte, hogy a minisztérium és a MÁV csoport
az állomásmegújítási programmal párhuzamosan dolgozik azon az új pályázati konstrukción is, amely a vasútforgalmi szempontból legnagyobb állomások esetében nyit teret a magántőke bevonása előtt a magyar vasút megújításában.
Az építési és közlekedési miniszter által tavaly, a nagy pályaudvarok átalakításáról szóló koncepció bemutatásakor derült ki, hogy a magyar állam a kiválasztott befektetőkkel 99 évig üzemelteti majd a legnagyobb pályaudvarok ingatlanjait.
Korábban a minisztérium közölte, hogy hét kiemelt vasútállomás fejlesztésére vonnak be befektetőket:
illetve
Lázár János nemrég úgy fogalmazott: kevesebb bürokrácia legyen a pályázatok elbírálásában, hogy a fejlesztések minél hamarabb elindulhassanak.
A minisztérium a Világgazdaságnak a napokban megerősítette, hogy eldőlt, és valóban összesen hét országos jelentőségű, nemzetközi forgalmat is bonyolító állomás fejlesztése kezdődhet el magántőkével, illetve elárulta azt is, hogy ténylegesen 2026 tavaszán indulhatnak el a munkálatok.
Az építési és közlekedési minisztérium úgy fogalmazott, Európában számos példa van a vasútállomások hasznosítására: Lengyelországban például magánbefektetőkkel közös vállalkozások jöttek létre, ahol „az állomások mellett bevásárlóközpontok és irodák is épültek – úgy, mint Warszawa Zachodnia, Katowice Osobowa”.
A minisztérium hozzátette, hogy
Magyarországnak a lengyel modell „a legjobb kiindulópont”, éppen ezért indulnak el ezen az úton.
A miniszter a kérdésünkre elmondta, hogy
a nagy pályaudvarok mellett a szolnoki vasútállomáson is elindulhatnak a munkálatok, azonban a megyei jogú város állomásánál nem vonnának be magántőkét.
A szolnoki pályaudvar egy forgalmas kötöttpályás csomópont, különböző hazai és nemzetközi teher- és személyszállító szerelvény megállóhelye, valamint tranzitállomása.
A Jubileum téri vasútállomás jelenlegi épületét 1975-ben avatták fel, az akkor még korszerű építmények mára elavultak.
Az elmúlt legalább tíz évben több tanulmány is készült a szolnoki vasúti pályaudvar fejlesztésére.
A számos bejelentés többsége a 2017 óta emlegetett V0-s új vasútpálya megépítéséhez kötődik, a vonal tervezése többször lendületet vett, de tényleges megvalósítását még soha nem kezdték meg.
„A vasúttársaság saját forrásból 2021-ben akadálymentes mosdót alakított ki. A vasúttársaság a szolnoki állomás átépítését és akadálymentesítését továbbra is szükségesnek tartja” – közölte a MÁV korábban a Szoljon megkeresésére.
Hozzátette azt is, hogy az állomás komplex fejlesztésének engedélyezési és kiviteli tervei a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. megrendelésére 2015-ben elkészültek, azonban a kivitelezésre forráshiány miatt nem került sor.
Az építési és közlekedési miniszter elárulta, hogy nemcsak a szolnoki vasútállomás pályafelújítására, hanem az egész állomás megújítására is az Európai Beruházási Banktól (EIB) akarnak hitelt kérni.
Lázár korábban jelentette be, hogy a kormány összesen egymilliárd eurós hitelkérelemmel fordult az EIB-hez . A hitel újabb egymilliárd euróval egészül ki az állam részéről, és így mintegy 880 milliárd forintot meghaladó mértékben kezdődhet el a vasútpálya-építési program.
Ebből a keretből a szolnoki pályaudvarra összesen
48 milliárd forintot fordítana a magyar állam.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.