Kiszámíthatóságot vár az IVSZ

Beruházásösztönző szabályozási környezetet várnak a kormánytól a távközlési cégek, hogy az ágazat legalább a korábbi évek szintjén folytathassa a fejlesztéseket – ezt az elvárást fogalmazta meg az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) – jelentették be a szakmai szervezet tegnapi tájékoztatóján. Beck György, a szövetség távközlési tagozatának leköszönő vezetője ennek kapcsán utalt arra, hogy a távközlés a rendszerváltás utáni magyar gazdaság legdinamikusabban fejlődő iparága. A beruházásokat tekintve is ott van az élbolyban, példaként említette a kínai Huawei hálózati eszközgyártó Magyarországra hozott gyártását és logisztikai központját, ami egymagában 2-3 százalékos GDP-növekedést eredményezhet. Összességében az elmúlt öt évben a hazai távközlési szolgáltatók évente 130-150 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, ami árbevételük 10-12 százalékát jelenti, ez jóval az 5 százalékos nemzetgazdasági átlag felett van.

Kérdésünkre Kövesi Gabriella, a távközlési tagozat új vezetője elmondta, hogy a beruházások szempontjából már azt is ösztönzőnek tartják, ha végre kiszámíthatóvá, tervezhetővé válik a gazdasági környezet. Az ágazat adóterhelése is nagymértékben befolyásolhatja a további fejlesztéseket. Márpedig újabb beruházásokra szükség van a különféle hazai és uniós digitális programok teljesítése érdekében – tette hozzá.
Lapunknak válaszolva elmondta továbbá, hogy az Európai Unió által szerdától életbe léptetett új távközlési elvárások szerint módosított magyar hírközlési törvény tervezetét megkapták a szaktárcától, a véleményezésére öt napjuk van. A törvényalkotás további folyamatait figyelembe véve az IVSZ-nél úgy látják, hogy legkorábban a nyáron vagy ősz elején léphet érvénybe az új szabályozás.
Kövesi Gabriella a tegnapi eseményen bemutatta azt a tanulmányt, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem szakértői készítettek a távközlés elmúlt 20 évéről. Ez egyebek mellett megállapítja, hogy két évtizede a tőkehiánnyal küzdő monopolszolgáltató tevékenységét hosszú várólisták, magas árak és gyenge minőség jellemezte, akkoriban száz lakosra alig 10 vezetékes vonal jutott. A privatizációval, a szektorba beáramló tőke segítségével megindult a telefonpiaci hiányhelyzet felszámolása, a minőség javítása. Ma már 100 lakosra több mint 150 beszédcélú „vonal” jut, nem számítva az internetes hanghívási lehetőségeket (VOIP).
A távközlési ágazat gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a bruttó hozzáadott értéket tekintve a teljes infokommunikációs szektor mintegy 40 százalékát adja, ami nemzetgazdasági szinten 4,2 százaléknak felel meg. A szektor országosan 17-18 ezer főt foglalkoztat, a teljes infokom területen 140 ezren dolgoznak. Az ágazat komoly üzletet hoz a hazai kis- és középvállalkozásoknak. A szolgáltatók az évi 300 milliárd forintra tehető beszerzéseik 45 százalékát a kkv-któl rendelik meg.
A tanulmány vizsgálta azt is, hogy a szektor milyen szerepet tölt be a lakosság életében. Megállapította, hogy tavaly már a hazai háztartások 95 százaléka fizetett elő valamilyen távközlési szolgáltatásra. Reálértéken a szolgáltatások ára 2000 óta csökkenést mutat, ez a folyamat 2006-tól felgyorsult. A fogyasztók tavaly már közel 40 százalékkal olcsóbban juthattak hozzá a távközlési szolgáltatásokhoz, mint 2002-ben. Az uniós árszintekkel összevetve a vezetékes telefonban valamivel, az üzleti távközlésben jelentősen alacsonyabbak, a mobilban az európai átlag körül vannak az árak. A széles sávú internettarifákat tekintve a hazai díjak jelentősen alacsonyabbak az uniós átlagnál – állapítja az idézett tanulmány.