Cégvilág

Legyen az ágazaté a pénz

Széll Kálmán ne le-, hanem meggyőzze Semmelweis Ignácot

Kivonhatja-e magát a világ- és nemzetgazdasági válság hatása alól a magyar egészségügy? – tette föl a kérdést Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Tudományos Társaság elnöke, a Pécsi Tudományegyetem docense. A válasz egyértelműen nem. Mint arra is, hogy lehetséges-e nyolc év gazdaság- és egészségpolitikai vargabetűit nyolc hónap alatt korrigálni. Az elmúlt kormányzati ciklusokban kialakult strukturális és finanszírozási aránytalanság, az egészségügyből történt 230 milliárd forintos forráskivonás, a tetőfokára hágott humánerőforrás-válság, az egészségügyi intézmények kapacitásainak, a betegforgalomnak és finanszírozásnak a diszkrepanciája nem oldható meg ennyi idő alatt, de a megoldás sürgető. Annak ellenére, hogy tisztában vagyunk az évi 1000-1100 milliárd forintos államadósság kamatterhével, amely csaknem megegyezik az Egészségbiztosítási Alap (EA) nagyságával. Mindehhez hozzátartozik az egészségbiztosítási járulék csökkentése, ez újabb ellentmondást takar: a gazdaság versenyképességének és az EA stabilitásának az ellentmondását. Nem tehető felelőssé az egészségbiztosító, hiszen a megszokott szolgáltatási csomag ebből a járulékbevételből nem nyújtható, ezért szükség van a pénz állami költségvetésből történő pótlására.

Széll Kálmán a költségvetés megmentője – mondta Boncz Imre, s idézte a múltat, amikor ő volt a magyar kormány feje. „Ha összefoglaljuk Széll Kálmán pénzügyminiszteri működésének eredményeit, dacára ama rendkívüli nehézségeknek, melyekkel küzdenie kellett, az eredmények igen jelentékenyeknek mutatkoznak. Nem kevesebb mint 63 millió forint deficittel vette át az államháztartás vezetését, s három évvel később 23 millió deficittel hagyta azt hátra.”

De visszatérve a mába, a kormány által kidolgozott Új Széchenyi-terv a gazdaságfejlesztési programokat szolgálja, a Széll Kálmán-terv (SZKT) fiskális gazdaságpolitikai program, a Semmelweis-terv pedig az egészségügyi ágazati program.

A Széchenyi-terv az egészségiparra épülő turizmust segíti, a termál-egészségipar fejlesztését célozza meg, az uniós forrásokból jut az ágazat fejlesztésére. Ám a Széll Kálmán-terv a költségvetési konszolidáció, az adósságválság elhárítása miatt olyan forrásátrendezéssel jár, ami nehezíti a Semmelweis-terv célját, az egészségügyi válságkezelést, az ágazati konszolidációt. Az SZKT egészségügyi fejezetei kemény megszorításokat tartalmaznak a gyógyszerár-támogatásokban, a rokkantsági ellátásokban, és visszafogják a táppénzfolyósítások mértékét.

Ám történelmi pillanatban vagyunk, hiszen hozzá lehet és kell nyúlni a gyógyítóágazathoz. Ha sikerül 120 milliárddal lefaragni a gyógyszerkassza kiadását, ami nehezen elképzelhető, akkor annak a pénznek az egészségügyben kell maradnia. Az egészségügyi kiadások csökkentéséről nem lehet szó, inkább az ágazaton belüli redisztribúcióról célszerű gondolkodni. Lényeges, hogy Széll Kálmán ne le-, legfeljebb meggyőzze Semmel-weis Ignácot – fejezte be előadását Boncz Imre. VG

Derült égből villámcsapás

2002. október: 50 százalékos béremelés

2004. március: teljesítményvolumen-korlát

2006. december: gyógyszer-gazdaságossági törvény

2007. február: vizit- és kórházi napidíj

2007. április: kórházi ágyszámcsökkentés

2008. február: vita a több-biztosítós rendszerről

2011. március: Széll Kálmán-terv?

2004. március: teljesítményvolumen-korlát

2006. december: gyógyszer-gazdaságossági törvény

2007. február: vizit- és kórházi napidíj

2007. április: kórházi ágyszámcsökkentés

2008. február: vita a több-biztosítós rendszerről

2011. március: Széll Kálmán-terv?-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek