A dimenzióváltás új életet lehelhet a televízió piacba, ahol az utóbbi években jelentős lemorzsolódás figyelhető meg az árakban, ennek nyomán csökken az iparági szereplők profitrátája is. Kiutat jelenthetnének az egyenként több ezer dollárért eladható 3D-s készülékek. A háromdimenziós piac a bevezetés évében, 2010-ben még nem igazolta a gyártók felfokozott várakozásait.
Az amerikai IHS iSuppli számításai szerint a tavalyi 4,2 millió után az idén 23,4 millió 3D-TV kerülhet a kiskereskedelembe. Ezt egyebek mellett arra alapozzák a szakértők, hogy az idén elindult az árak lemorzsolódása, az év eleje óta közel 10 százalékkal lettek olcsóbbak a készülékek. További árcsökkenést valószínűsítenek az elemzők arra alapozva, hogy az újabb modellek már a kevésbé költséges passzívzáras szemüveggel érkeznek.
A háromdimenziós készülékekhez ugyanis többféle szemüvegváltozatot is terveztek a mérnökök, és még nem dőlt el, melyiket használja majd szabványként a tévéipar. Ezen támadt az utóbbi időben egyre komolyabb nézeteltérés a világ két legnagyobb lapostévé gyártója, az LG Electronics és a Samsung Electronics között. Mindkét dél-koreai cég már a nyitásnál ott volt a piacon, ahol tavaly a Samsung volt a piacvezető 37,2 százalékkal, az LG 5,6 százalékos részesedésre tudott akkor még szert tenni. Tavaly még az úgynevezett aktív záras (active shutter glass – ASG) technológiájú szemüveg volt a legelterjedtebb, ezt használja ma is a Samsung.
Időközben azonban az LG mérnökei előjöttek egy saját fejlesztéssel, amit FPR (film patterned retarder) technológiának neveztek el. Ezek a szemüvegek jóval könnyebbek az ASG-nél, töltés nélkül is működnek, lényegében olyanok, mint amilyeneket a háromdimenziós mozikban eddig is viseltek a nézők. Egyéb előnyei között a szakértők még azt is felsorolják, hogy az FPR szemüvegek egyszerre juttatják el a képet mindkét szemre, míg az ASG változat felváltva jeleníti meg a képet egyik vagy másik szemen. Így az előbbi hosszabb távon is pihentetőbb nézést biztosít.
A dimenzióváltást segítheti, hogy a gyártók változtatnak marketing megközelítésükön is, a 3D-s megjelenítést ma már sokkal inkább többletfunkcióként tüntetik fel, semmint a televíziózás radikálisan új megközelítéseként.
A tartalomipar is igyekszik kitenni magáért, Hollywood az idén legalább 50 darab 3D-s alkotást ígér, de jönnek az új technológiával a fizetős tévécsatornák is, az elemzők szerint 2015-re már legalább száz lesz belőlük. Az elsők között a sport, a film és a zenecsatornák váltanak dimenziót.
Mindent visz a 3D
Mindezek eredményeként az előrejelzések szerint jövőre már a világon eladott tévékészülékek több, mint az egyötöde lehet háromdimenziós, 2015-re pedig a lapostévé kínálat zöme 3D-s lesz. A 40 colos és annál nagyobb képátmérőjű lapostelevíziók pedig néhány éven belül már csak 3D-s változatban lesznek kaphatók.
A kilátásokkal kapcsolatban a közelmúltban ezt nyilatkozta a Világgazdaságnak Laurent Abadie a Panasonic európai elnöke: "Úgy gondolom, három-öt éven belül már a háromdimenziós tartalmak dominálnak mind a filmek, mind a tévéműsorok, illetve a számítógépes játékok sorában. Vannak olyan előrejelzések is, amelyek szerint három-négy éven belül a háztartások negyede-ötöde már 3D-s házimozi-rendszerekkel lesz felszerelve. Várkonyi Balázs, az Extreme Digital vezetője pedig egyelőre úgy látja, hogy a 3D-s tv-k iránt itthon még nem nagy az érdeklődés. Ennek oka egyrészt a többi tévéhez viszonyítva magas ár, illetve az itthon elérhető 3D-s tartalom hiánya. Érezhető áresés prognosztizálható nálunk is ebben a kategóriában, az is azonban csak az év végén, aminek nyomán várható fordulat a 3D-s tv-k keresletében itthon is.
Összességében azonban a szakértők abban mindenképpen egyetértenek, hogy mind a világban, mind nálunk igazából a szemüveg nélküli 3D-s készülékek eredményezhetnek komolyabb felfutást ezen a piacon. Az igazán jó minőségre ebben a kategóriában viszont néhány évet még várnunk kell.
