Izland, vulkán, hamu. Ez az a három szó, amelytől az Eyjafjallajökull tavalyi kitörése óta az összes európai légiközlekedési és turisztikai cégnek feláll a szőr a hátán, hiszen a hamufelhő miatt elrendelt légtérzár százmilliós károkat okozott dollárban ezeknek az ágazatoknak. A „vulkánofóbiát” semmi sem bizonyítja jobban, minthogy a Grimsvotn vulkán szombati kitörésének hírére hétfőn délelőtt meredek esésbe kezdett a légitársaságok és utazásszervezői cégek részvényeinek az árfolyama: az Air France-KLM és a Lufthansa egyaránt 4,2 százalékkal gyengült, az International Consolidated Airlines (IAG) pedig 3,6 százalékot vesztett értékéből, Európa legnagyobb utazási cége, a TUI Travel 3,1 százalékkal, a vetélytárs Thomas Cook 3,5 százalékkal gyengült. Pedig még a szakértők sem tudják, hogy milyen következményei lehetnek a tűzhányó aktivizálódásának.
A tudósok szerint nem valószínű, hogy a mostani kitörésnek olyan globális hatásai lennének, mint az tavaly történt. Pall Einarsson, a Izlandi Egyetem geofizikusa szerint az Eyjafjallajökull esete egy szokatlan vulkán kitörése volt, amely szokatlan hamumennyiséggel járt, mindezt szokatlan időjárási kondíciók kísérték, és mindezek együttes megléte okozta a zűrzavart teljes Európában. Bár a Grimsvotn kitörése sokkal nagyobb és intenzívebb volt a társáénál, és a legutóbbi, 2004-es saját kitörésénél is tízszer erősebb volt, az időjárás azonban korántsem olyan szeles, mint egy évvel ezelőtt, így a hamufelhő sem terjed olyan gyorsan. A tudós szerint emellett most durvább szemcséjű hamu került a levegőbe, amely korábban hullik le a levegőből.
Mindenesetre az izlandi légiforgalmi irányító, az ISAVIA a tűzhányó 220 kilométeres körzetében repülési tilalmat rendelt el, vasárnap pedig bezáratta a szigetország központi repterét, a Keflavikot is, emellett összes belföldi légi járatot, valamint 40 nemzetközi járatot is töröltek. Az európai légiirányító szolgálat, az Eurocontrol azonban azt közölte hétfőn, hogy jelenleg még nem volt hatása az európai és transzatlanti járatokra a történéseknek. A Brit Meteorológiai Hivatal egyik neve elhallgatását kérő munkatársa szerint viszont a hét későbbi felében elképzelhető, hogy az Egyesült Királyság felé és érkezhet némi hamu, ami már az európai légteret érintené. A BBC-nek nyilatkozó Roderick Smith professzor viszont hétfőn már azt mondta: a hamu okozhat problémákat, de minden attól függ, hogy a szél milyen irányba viszi, illetve hogy milyen erős lesz. Thierry Maniary, Franciaország közlekedési államtitkára hétfőn azt nyilatkozta, hogy amennyiben eléri Európát a hamufelhő, és káros lehet a repülőgépek biztonságára nézve, akkor elképzelhető újabb repülési tilalom.
Tavaly áprilisban az Eyjafjallajökull kitörése miatt a második világháború óta lévő legnagyobb légtérzárat rendelték el, amely több mint 100 ezer járat törléséhez vezetett és mintegy 10 millió utazót érintett. Mindez komoly csapást jelentett Európa turizmusának, és természetesen hazánk idegenforgalmát sem hagyta érintetlenül.
A magyar turizmust is megviselte a légtérzár
A vulkáni hamu miatt tavaly áprilisban elrendelt repülési tilalom Magyarországon minden bizonnyal a nemzeti légitársaságot, a Malévot érintette legkomolyabban. Mint azt Martin Gauss, a légitársaság akkori vezérigazgatója a légtérzárat követő napokban adott interjújában a Világgazdaságnak elmondta: a repülési korlátozások ideje alatt összesen 563 járatukat kellett törölni, ez közel 39 ezer utast érintett, és összesen akár hárommilliárd forint veszteséget is okozhatott a cégnek. De a budapesti szállodák is igencsak megszenvedték a többnapos légtérzárat. Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke akkori tájékoztatása szerint napi százmillió forintos veszteség keletkezett, a foglaltság a megszokotthoz képest átlagosan 10-20 százalékkal esett, de olyan szállodákról is tudtak, ahol az elmaradt rendezvények miatt a foglalások ötven százalékát is törölni kellett. Mint mondta: a lemondott szobafoglalások miatt kieső bevételt nem pótolták a kényszerűen tovább maradó vendégek, hiszen a külföldiek többsége gyorsan megoldotta a hazautazását, busszal, vonattal vagy bérautóval mentek haza.A hazai utazási irodáknak is sok kellemetlenséget, többletmunkát, valamint bevételkiesést okozott az Eyjafjallajökull. „Magyarországon is számos csoportos, illetve egyéni utazónak kellett elhalasztania a repülését – mondta a Világgazdaság Online-nak Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) elnöke. Hozzátette, hogy az irodák minden segítséget meg próbáltak adni azoknak az utazóknak, akiknek a légtérzár miatt más járatokra kellett átfoglalniuk a repülőjegyüket. Elmondása szerint azonban összesítést nem készítettek arról, hogy mindez mekkora kárt okozott az utazási irodáknak.
A hazai utazási irodáknak is sok kellemetlenséget, többletmunkát, valamint bevételkiesést okozott az Eyjafjallajökull. „Magyarországon is számos csoportos, illetve egyéni utazónak kellett elhalasztania a repülését – mondta a Világgazdaság Online-nak Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) elnöke. Hozzátette, hogy az irodák minden segítséget meg próbáltak adni azoknak az utazóknak, akiknek a légtérzár miatt más járatokra kellett átfoglalniuk a repülőjegyüket. Elmondása szerint azonban összesítést nem készítettek arról, hogy mindez mekkora kárt okozott az utazási irodáknak.
-->
