BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tengeri olajkutak: még mindig az oroszok a műfaj csúcstartói

Az elmúlt évtizedek során a tengeri olaj- és gázipari fúrások elképesztő mélységeket értek el. A világ legmélyebb tengeri olajkútjai több mint 10 000 méterre fúrtak le a víz alá, a fúrótornyok működtetése az olajipar fontos szekorává vált. A világ legmélyebb olajkútjai továbbra is orosz felségvizeken dolgoznak.

Amikor 1896-ban lefúrták az első tengeri olajkutat Kalifornia partjainál, Summerland közelében, kevesen gondolták volna, hogy bő egy évszázad milyen messzire jut majd az iparág, s szó szerint milyen óriási mélységeket, nagy fúrási hosszúságokat ér el. Az egykori első, fából épült, mólóra szerelt tengeri fúrótorony csak néhány méternyire állt a víz fölött, és ugyanazt a kötélfúrási technikát alkalmazta, mint a szárazföldi kutaknál. A kútkezelők csak kis távolságra merészkedtek el a parttól, s csak sekély vizekben végezték a munkájukat. Manapság a tengeri olajkutak a globális kőolajtermelés mintegy 30 százalékát adják írja az Origo a világ legnagyobb fúrási mélységű tengeri olajkútjairól készített összeállításában.

A,Huge,Yellow,Of,Offshore,Oil,Rig,Drilling,Platform,In, olaj
A tengeri olajkutak termelése ma már a globális kőolaj-kitermelés közel harmadát adja (illusztráció)
Fotó: Dong Nhat Huy / Shutterstock

A globális kőolajtermelés közel harmadát adják a tengeri olajkutak

A kőolaj és földgáz kitermelésének már az 1940-es évektől része volt a verseny a mélységgel, de a tengeri olaj- és földgázkitermelés különösen az 1960-as évektől bontakozott ki. A legkönnyebben elérhető tengeri szénhidrogén-készleteket viszonylag hamar kitermelte az olajipar, így a vállalatok kénytelenek voltak egyre mélyebbre fúrni a tenger alá, hogy új, érintetlen rétegeket találjanak — az energia után kutatva az óceán mélységeiben. 

A tengeri olajfúrások az 1960-as években váltak nagy jelentőségűvé, napjainkban pedig egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a kelet-kanadai, a brazil partoknál található, az oroszországi Szahalin-szigetnél, valamint Nyugat-Afrika partjainál található olajmezők és az ott található olajtartalékok. Szintén jelentős tartalékokat őriz az Arab-medence. A tengeri olajkutatások továbbra is az ipar fontos szegmenségét képviselik, amit az is mutat, hogy részarányuk a globális olajtermelésből folyamatosan növekszik. 

Míg a tengeri olaj kitermelése az 1940-es években még mindig elhanyagolható volt a globális egészen belül, addig 

  • 1974-re az arány már 14 százalékot ért el;
  • 1996-ra az arány 33 százalékra növekedett. 

A Global Energy Monitor jelentése szerint a részarány évek óta változatlanul 30 százalék körül alakul, további aránynövekedését előre vetítve.

További részletekért és a világ legnagyobb fúrási mélységű tengeri olakútjaiért nyissa meg az Origo összeállítását.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.