Ezúttal a multik és a kkv-k kapcsolata a téma a Világgazdaság Patrióta gazdaságpolitika konferenciasorozata keretében zajló tanácskozáson. Első előadóként Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára négy feltételhez kötötte a vállalkozások megerősödését: 1. sokkal kisebb bürokrácia, 2. a beszállítói szerepvállalás növelése, 3.az innovációs tevékenység fokozása, 4. a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés.
Értésre adta: a patrióta gazdaságpolitika nem jelent protekcionizmust, nem zár ki másokat. Sokkal inkább arról szól, hogy a hazai vállalkozások - nagyok és kicsik - erősödni tudjanak. "Meggyőződésem - mondta -, a betelepülő multinacionális vállalatoknak épp úgy érdeke, hogy megfelelő beszállítókat találjanak Magyarországon, mint a kkv-knak az, hogy a multik segítségével exportpiachoz jussanak."
Rendkívül fontosnak minősítette a kkv-k adminisztrációs terheinek a csökkentését. Ehhez vállalkozói nyomás, aktivitás is kell, mert a kormány csak a segítségükkel, "politikai nyomásukkal" tud előrelépést elérni ezen a területen a bürokráciában élenjáró önkormányzatoknál.
Emlékeztetett a kormány vállalására, hogy 2020-ra GDP-arányosan 1,8 százalékos lesz a hozzájárulás. Ez jelenleg 1,15 százalékos, hozzávetőleg a felét a vállalatok, másik felét az állam biztosítja. Az államtitkár szerint kétharmadra kellene növelni a magánszektor hozzájárulását a K+F-hez.
A lendületes előrelépés feltételeként jelölte meg azt is, hogy pluszként 20 ezer új munkahelyet kellene eredményeznie a kutatás-fejlesztésnek. Emellett legalább 10 olyan kutatói műhelynek kellene létrejönnie Magyarországon, amelyek valóban világszínvonalúak.. "Jelenleg nincs olyan egyetemünk, amely ott lenne a világ legjobb 500 egyeteme között" - jegyezte meg. Innovációs támogatást Cséfalvay Zoltán szerint "csak azoknak szabadna adni, akiknek világszínvonalú a tevékenysége és versenyképesek tudnak lenni". Külön is ígéretet tett a rendkívül gyorsan növekvő "gazella" kisvállalkozások támogatására. Mindezzel kapcsolatban már készül a kormány stratégiája, amelynek fontos célkitűzése, hogy a külföldi befektetők Magyarországra hozzák kutató-fejlesztő központjaikat.
A krízis, a katarzis a változatás barátja - erre hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét Fodor István. Az Ericsson Magyarország volt vezérigazgatója ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy ez a válság borzasztó drága volt: 27 százalékos GDP-csökkenést okozott mind az Egyesült Államokban, mind pedig az Európai Unióban.
Számokban 7200 milliárd dollár a globális veszteség, világ GDP-je 5 százalékkal esett vissza, 50 millió ember vesztette el a munkahelyét. Ez az összetett helyzet rendkívüli feladatokat és lehetőségeket jelent nemcsak a világ, hanem Magyarország és az állam számára is. Rendkívül fontos a reálgazdaság beindítása, mert így javulhat az életminőség. Mindehhez a legnagyobb mozgásteret a duális gazdaság biztosítja. Fodor István meghatározása szerint hazai az a cég, amelynek a legfelső szintű - corporate, holding - döntései itt, Magyarországon születnek. Miközben egyetértését nyilvánította ki a kkv-k megerősítésével kapcsolatban, egyúttal időben behatárolta ezt folyamatot: "ha 3-5 év alatt nem válik versenyképessé egy kkv, akkor ott valami baj van, el kell engedni a kezét" - mondta.
A meglévő eszközök mellett mentorrendszer kialakítását indítványozta a kkv-k felkarolására. Ez akkor tud a legeredményesebben működni, ha a mentor opciót kap a cég tulajdonában. Az innováció ernyőfogalom, bele tartozik az alapkutatás is. "Legyen szó akár kutatásról, akár innovációról, a lényeg a gazdasági haszon, ha ez hiányzik, akkor nincs értelme az adott tevékenységnek" - állapította meg Fodor István.
[enews_gallery id='337574']
