Árulkodó tekintetek az állásinterjún
Oka, hogy képtelenség egyszerre intenzíven gondolkodni, összeszedetten beszélni, figyelni a másikra, és kapcsolatot építeni a tekintetünkkel. Aki beszél, épp ezért gyakran néz oldalra, a falra vagy a mennyezetre, vagy épp lefelé, ez azonban nem tudatos, a beszélő ilyenkor „befelé néz” és koncentrál – fogalmaz a szakember.
Nemcsak a tekintet gyakorisága, de még a pupilla mérete is árulkodhat a beszélőről. Kutatások szerint ugyanis a pupillareflex nemcsak a fényváltozásokra reagál érzékenyen, hanem az érdeklődés változására is.
A pupilla szűkülése két dolgot jelenthet egy megbeszélés során. Jelezheti a teljes érdektelenséget, de azt is, hogy egyelőre sok a kapott információ, és fel kell dolgozni a hallottakat. Vagyis az erős pupillareflex pozitív is lehet, hiszen a gondolkodás, az információk feldolgozása erős érdeklődéssel jár együtt.
Állásinterjúkon – különösen a sokadikon – nem ritka, hogy anélkül kérdez tovább az interjúztató, hogy érdekelné a válasz, nem gondolkodik a hallottakon, ezt azonban elárulja a tekintet – húzza alá Varga Anna.
