Hatalmas bejelentést tett Brüsszel: megvan, ki lesz az EU 28. tagja, és a dátum is
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAntónio Costa, az Európai Tanács elnöke Montenegróban járt az ország Szerbiától való függetlenedésének huszadik évfordulóján. A brüsszeli politikus útján a Nyugat-Balkán összes tagjelölti státuszú államát felkereste, és úgy tűnik, egyidejűleg kezdődhet meg az Európai Unió keleti és délkeleti irányú bővítése.
Brüsszel Montenegró mellé emelte Ukrajnát
A nyugat-balkáni ország már 2012 óta várja, hogy valóban megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások − vázolta fel a történelmi viszonyokat António Costa, majd kijelentette, hogy
most valóban indulhat a visszaszámlálás, Montenegró 2028-ra tagállammá válhat.
A politikus arról is beszélt, hogy az első bővítési klaszter nem csupán a podgoricai kormány előtt nyílik meg, hanem
Ukrajnával is megkezdődnek a tárgyalások.
Úgy tűnik, az Európai Unió valóban elhivatott az expanzió mellett, mivel a balkáni bővítés már hosszú évek óta szinte parkolópályára került, de most Costa szavai elszántságról adtak tanúbizonyságot:
A reformok és a társadalom valamennyi szereplőjével folytatott együttműködés meghozza az eredményét. Utam során arra bátorítottam valamennyi partnert, hogy ragadják meg a lehetőséget, használják ki a jelenlegi lendületet, és tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy felgyorsítsák előrehaladásukat az Európai Unió felé vezető úton.
Costa arról is beszélt, hogy a nyugat-balkáni régió az Európai Unió jövőjének szerves része, ezért továbbra is prioritás, illetve kulcsfontosságú geopolitikai beruházás, de a folyamat továbbra is reformokhoz van kötve, valamint hangsúlyozta, hogy az államszövetség gyors eredményeket szeretne elérni, miközben ápolja és erősíti a jószomszédi viszonyt és a gazdasági kapcsolatokat.
Szerbia és Albánia is szóba került
„A múlt héten kormányközi konferenciát tartottunk Albániával, amely megnyitotta a csatlakozási folyamat következő szakaszát. Emellett a bizottság javaslatot tett három tárgyalási fejezet lezárására Albániával” − ismertette a fejleményeket Antónia Costa, majd a szerb aktualitásokról is beszámolt:
A szerb kormány konkrét menetrendet terjesztett elő, melynek értelmében a következő hetekben elfogadja a választási törvény reformjának még hiányzó elemeit, és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIRH), valamint a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban lezárja az igazságügyi reformot.
Elméletileg nem, de gyakorlatilag gyorsított eljárás
Magyar Péter a héten jelentette be, hogy kormánynak sikerült megállapodni az ukrán vezetéssel a magyar kisebbség jogait illetően. A Tisza-kormánynak tulajdonképpen sikerült a korábban még Orbán Viktor által megfogalmazott 11 követelést tartalmazó listát elfogadtatni Kijevvel, azonban a kormányfő szerint ettől függetlenül a gyorsított csatlakozási eljárás továbbra sem jöhet szóba:
Amennyiben Ukrajnának tíz vagy tizenöt éven belül sikerül lezárni mind a 33 csatlakozási fejezetet, úgy hazánk jogi kötőerővel bíró ügydöntő népszavazást tart a kérdésben
− fogalmazott Magyar Péter, ám kijelentése némileg ellentmondásos, mivel a hatályos magyar jogszabályok jelenleg
a nemzetközi szerződésekről szóló népszavazást nem teszik lehetővé, ehhez az Alaptörvény módosítására lenne szükség.
Technikailag tehát Budapest nem támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását, de a jelenlegi nemzetközi környezetben egyedül a magyar kormány fékezte az államszövetség keleti irányú bővítését, ám ez az ellensúly most megszűnni látszik, tisztán jogi értelemben az állampolgároknak nincs beleszólásuk az ügybe.
