Sávos terjeszkedés az M0-n

A Budapest körüli útgyűrű (M0-s) feladata, hogy összekösse és hálózattá szervezze a sugárirányú gyorsforgalmi utakat, tehermentesítse a főváros sűrűn lakott belső területeit az átmenő forgalomtól, valamint megkönnyítse a külső kerületek és az agglomerációs települések egymás közötti forgalmát. Az elmúlt években megnőtt személyszállítási és teherforgalmi igények, valamint az új úthálózati elemek (az M6-os autópálya, az M31-es, az M0-s keleti szektora és a Megyeri híd) megépülése jelentősen növelte a gyűrű déli szektorának a forgalmát. Elengedhetetlenné vált a bővítés, mert a déli szakaszon állandósultak a dugók, a keskeny sávok balesetveszélyesek, és nincsenek leállósávok.

A munka elkezdődött, az építés a forgalom folyamatos fenntartása mellett valósul meg. A kivitelezés végén 2×3 sávos + leállósávos gyorsforgalmi úttá válik a teljes déli szektor. Az M0-s két oldalán elhelyezkedő települések közötti kapcsolatot továbbra is a meglévő hidak biztosítják majd, de ezek kapacitásának bővítése nem része a projektnek. Az új pályának nagy teherbírású betonburkolata lesz, a tervezési sebesség 110 km/h. Ennek magyarázata egyrészt az útvonal lokalitása, vagyis az, hogy a főváros, illetve a környékbeli települések közvetlen közelében helyezkedik el, másrészt az egymást sűrűn követő csomópontok. A tervezett maximális sebességgel biztosítható a folyamatos forgalom, valamint a le- és felhajtás biztonsága. A már meglévő pályaszakaszt az új pálya befejezése után újítják fel.

Az M1-es és az M6-os között több mint három kilométeren a kivitelező már végzett a betonburkolat felének kialakításával. Hamarosan megkezdik az Anna-hegyi pihenőnél is a betonpálya építését, továbbá az M0–M7-es csomópontban is újra lendületet kapott a munka, ezért májusban lezárták annak egyik ágát. Ezen a szakaszon a szokatlanul csapadékos időjárás és két földrengés is nehezítette az építők dolgát. A szakértői anyag szerint ezért történhetett rézsűcsúszás tavaly szeptemberben a 4-es és az 5-ös kilométerkő között. Közvetlen élet- és balesetveszély nem állt és nem áll fenn a munkaterületen.

Az M6-os és az 51-es főút közötti szakaszon, a Hárosi-Duna-hídnál megtörtént két kéregelem elhelyezése, folytatódott a felszerkezeti elemek gyártása, a hídelemek egy részét pedig már leszállították. A szerelőtéren zajlik az úgynevezett behúzópályák építése, s hozzálátnak a jobb ártéri híd főtartójának üzemi gyártásához.

Az 51-es főút és az M5-ös közötti szakaszon, az 5-ös úti csomóponti ágakban földműépítést, az 5-ös úti csomópont közelében, a 261-es hídnál alapozási munkát, valamint töltésépítést hajtott végre a kivitelező a tavasz érkezésével. A 24-es és a 25-ös, továbbá a 28-as és a 29-es kilométerszelvény között folytatódott a javítóréteg kialakítása, emellett vízépítési-vízelvezetési feladatok szerepeltek a munkarendben.

II. Az M6-os autópálya és az 51-es főút közötti szakasz, ahol az új pálya a jelenlegi mellett, annak déli oldalán épül. A szakasz magában foglalja két Duna-híd megépítését (Hárosi-Duna-híd és Soroksári-Duna-híd).

III. Az 51-es főút és az M5-ös autópálya közötti szakasz, ahol új nyomvonalon épül az út, amely közvetlenül csatlakozik majd az M0-s útgyűrű keleti szektorához, gyűrűvé zárva az M0-s ezen szakaszát.

II. Az M6-os autópálya és az 51-es főút közötti szakasz, ahol az új pálya a jelenlegi mellett, annak déli oldalán épül. A szakasz magában foglalja két Duna-híd megépítését (Hárosi-Duna-híd és Soroksári-Duna-híd).

III. Az 51-es főút és az M5-ös autópálya közötti szakasz, ahol új nyomvonalon épül az út, amely közvetlenül csatlakozik majd az M0-s útgyűrű keleti szektorához, gyűrűvé zárva az M0-s ezen szakaszát. Műkincsek a nyomvonalon A régészeti leletmentés kapcsán számos páratlan történelmi érték került elő. A Budapest XXII. kerületi Növény utca környékén végzett feltárás során igen gazdag, eddig ismeretlen lelőhelyek kerültek napvilágra. Ezek közül kiemelkedő fontosságú, hogy a mai Nagytétényi út mellett, mintegy 40 méter hosszan rábukkantak a limesút egy szakaszára. Ez a kövezett út kötötte össze a Római Birodalom határán sorakozó római katonai táborokat, őrtornyokat és településeket. E lelőhelytől nem messze, a Dunához közeli zónában egy késő avar kori (Kr. u. VII–VIII. századi) település földbe mélyített házaiból álló teleprészlet és a települést nyugatról határoló hatalmas árokrendszer maradványai váltak ismertté, továbbá a közelben egy hétezer éves település, egy újkőkori falu maradványait is feltárták a Budapesti Történeti Múzeum régészei.-->