Több a nyertes, de nem elég

A legnépszerűbb a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztését támogató konstrukció az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) pályázati kiírásai közül, több mint 900 benyújtott támogatási kérelemmel – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) sajtóosztálya. A hivatal legfrissebb adatai szerint a január közepe óta közzétett felhívások közül összességében is a vállalkozásfejlesztési lehetőségek viszik el a pálmát: a program konstrukcióira eddig 1934 pályázatot nyújtottak be, és az igényelt összeg elérte a 112 milliárd forintot. Az ÚSZT kitörési pontjai közül a második helyen a Zöldgazdaság-fejlesztési program áll 634 beérkezett pályázattal és a hozzájuk kapcsolódó közel 50 milliárd forint támogatási igénnyel.
A vállalkozásfejlesztési kiírások népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy a mikro- és kisvállalkozásoknak szólók könnyített eljárásrendűek, és a pályázók igen csekély, 10 százalékos önerővel valósíthatják meg terveiket. Ráadásul a vissza nem térítendő és visszatérítendő forrást kombináló konstrukcióban felajánlott mikrohitelt a piacinál jóval kedvezőbb feltételekkel adják a vállalkozásoknak technológia-korszerűsítésre, ingatlanfejlesztésre.
Azon kérdésünkre, hogy milyen tipikus hibákat követnek el a pályázók, az NFÜ válaszában kiemelte: sokuknál találkoznak nagyon hasonló hibákkal. Ilyen például a cégszerű aláírás hiánya, különösen az elektronikus rendszerekből nyert dokumentumok esetében, vagy a kötelezően előírt mellékletek némelyikének elmaradása. A Mikrovállalkozások fejlesztése című felhívás esetében a pályázónak egy alkalommal van lehetősége hiánypótlás benyújtására, ez módot ad az egyszerűbb hibák kiküszöbölésére. Ugyanakkor nem hiánypótolható, tehát a pályázat azonnali elutasítását vonja maga után, ha a projekt büdzséje nem elszámolható költségeket tartalmaz, vagy – ingatlanvásárlás esetében – ha a pályázatban megadott ingatlan ára magasabb, mint a kötelezően csatolandó értékbecslésben szereplő ár. Szintén problémát jelent, ha a projekt megkezdett, vagyis ha a gépbeszerzés vagy az ingatlanvásárlás már a pályázat beadása előtt megvalósul.
A kiírások kapcsán az OTP Hungaro-Projekt tanácsadó cégnél közölték: a lehetőségek és eredmények alapján három csoportba sorolják a megjelent pályázatokat. Váczi Dávid értékesítési igazgató szerint az elsőbe teszik az energiahatékonysági és megújuló energiára vonatkozó pályázatokat. Ezekre óriási az igény, de kevés a forrás. A Környezet és energia operatív program 5-ös prioritásában lassan egy éve nem született döntés a szükséges forrásátcsoportosításról. A második csoportba a Gazdaságfejlesztési és a Regionális operatív programok már jól ismert technológia- és telephely-fejlesztési pályázatai kerültek. Radikális változások ezeknél sem történtek: a források rendelkezésre állnak, több kiírásra folyamatosan beadható a pályázat, ugyanakkor a beérkező kérelmek számának leginkább az ígéretes, fejlesztéseket támogató piaci környezet hiánya szab gátat. Sokan későbbi, nagyobb megrendelések beérkezésétől teszik függővé jövőbeli projektjeik megindítását. Az OTP Hungaro-Projekt szerint a nyár slágerei alighanem az ingatlanfejlesztést támogató regionális telephelykiírások lesznek, amelyekre júliusban és augusztusban adhatók be a pályázatok. Végül a harmadik csoportba a számos újdonságot tartalmazó vállalati innovációs pályázatokat sorolta Váczi Dávid. Ezeknél a források bőségesek, de a cégek nagy részének problémát okoz a megfelelő, támogatható fejlesztések azonosítása.

Magyar rizikók

Mielőbb egyfajta tabula rasát valósítana meg az uniós forrásfelhasználás növekvő hazai kockázatai miatt Essősy Zsombor, a piacvezető Magyar Fejlesztési Iroda (MAPI) vezérigazgatója. „Gyorsan fel kellene mérni, hogy a már futó vagy indulás előtt álló nagy önkormányzati fejlesztések közül melyek a legkockázatosabbak” – mondta. Ezekhez azonnal ki kellene rendelni egy kvázi állami projektmenedzsmentet, amely gyorsan eldönthetné, mi legyen a fejlesztéssel: folytassák tovább vagy azonnal fel kell mondani. A Mapi-vezér szerint ki kellene már mondanunk, hogy legalább kétszáz rizikós projektünk van, s minél később néz szembe ezzel Magyarország, annál nagyobb forrásvesztéssel kell számolni a mostani költségvetési időszak lezárultakor. Megjegyezte azt is, hogy bár tizenötről tízre csökkent a közreműködő szervezetek száma, a hatékonyságukban „nincs szignifikáns változás”. Emellett legalább havonta meg kellene duplázni a kifizetéseket, mert „a jelenlegi tempóban teljes egészében 2020-ra jutna el a kedvezményezettekhez a 2007– 13 között Magyarország rendelkezésére álló EU-pénz”.