Ukrán-orosz béketárgyalások - történelmi áthallások 1918 és 2025 között

Ukrajna és (Szovjet)Oroszország több mint egy évszázada huzakodik – legalábbis 1918-ban már ukrán–orosz béketárgyalásokat tartottak az ukrán fővárosban. Moszkva és Kijev hol háborúban állt egymással, hol együttműködött. Aztán, amikor betagolták Ukrajnát a kialakuló Szovjetunióba, Moszkva mindent megtett, hogy benntartsa, lecsillapítsa az elégedetlen ukránokat.

Hatalmas költséggel megépítették a Dnyeper folyón a világ talán legnagyobb, hat duzzasztógátból, vízerőműből álló rendszerét. Ukrajnát tették a Szovjetunió leginkább „atomerőműsített” tagköztársaságává. A Don-medencét (Donbász) a Szovjetunió egyik legnagyobb iparvidékévé építették ki. Széles nyomtávú vasútvonalakat fektettek le, amelyekkel végképp Moszkvához kötötték az ukránokat, akik egyébként a második világháborúban vegyes lelkesedéssel szolgáltak a Vörös Hadseregben. Sokuk átállt a németekhez, és néhány szovjetellenes partizánosztag a világháború befejezése után hosszú évekig harcolt Moszkvával szemben.

Ukrán–orosz béketárgyalások: az első forduló

A 20. század első békeszerződését csaknem száz esztendeje kötötték miután 

Az ukrán függetlenségi háború (amit emlegetnek az oroszországi polgárháború részeként is) eredményeképpen jött létre a független Ukrán Köztársaság, amelynek nagy részét megalakítása után szinte napokkal (1919–1920-ban) beolvasztották az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságba.

Vélhetően a most folyó ukrajnai háborúra tekintettel (a vele kapcsolatos ukrán, orosz és nyugati érzékenység miatt) az óvatos Wikipedia az egész témakört, az orosz–ukrán történelmi kapcsolatokat figyelőlistára helyezte. Figyelmeztet, hogy számos kérdés tisztázatlan, beleértve a hasonló, az ukrán–orosz(szovjet) béketárgyalásokkal csaknem egy időben, 1918-ban aláírt breszt-litovszki békeszerződést.

A történelmet a győztesek írják

Az ukrán függetlenségi háború, amit emlegetnek az ukrán–szovjet háborúként is, 1917 és 1921 között folyt. Ez a háború, amely a közvélekedés szerint része volt az első világháborúnak is, 

• az ukrán nacionalisták, anarchisták, 
• Németország, 
• az Osztrák–Magyar Monarchia, 
• a Fehérorosz Önkéntes Hadsereg és 
• a Második Lengyel Köztársaság erői között folyt. Az összecsapásokban, amelyek az Ukrajna feletti ellenőrzés megszerzéséért folytak, az oroszországi baloldali blokk kerekedett felül. 

A felek ideiglenes békeszerződést kötöttek 1918. június 12-én – írja a kérdés Keleten és Nyugaton is elismert egyik legtekintélyesebb szakértője, I. O. Lupangyin ukrán nyelvű tanulmányában. Miként a jelenlegi orosz–ukrán kötélhúzás fő témája, az 1918-as békeszerződés legfontosabb pontja is a két ország határa lett volna. Minden vita, összezördülés – legyen szó a plenáris ülésről vagy a bizottságokban folyó munkáról – a határokról szólt. 

Magyar megyék oroszul

A vita az interneten is folyik, a Wikipédián például a pétervári cári tudományos akadémia három professzora által összeállított térképek Ukrajnát – legalábbis nyelvileg – egész egyszerűen nem tüntették fel. A dokumentum érdekessége, hogy Magyarország kárpátaljai, erdélyi megyéinek egy része is szerepel benne – a megyék eredeti, az ukrán nyelvre helyenként emlékeztető óorosz nevével. Például Szabolcs megye (komitát) neve: Szobolcsszkij, Zemplén megye: Zemplinszkij.