Maradnak-e az orvosok?

Akár 100 ezer eurót is kaphat 35 heti gyógyításért a Nagy-Britanniában munkát vállaló magyar orvos, a rezidenseknek pedig 22 heti munkáért 60 ezer eurót kínál a Resident Medical Officers munkaközvetítő. S ha további helyettesítést, átmeneti munkákat is elvállalnak a doktorok, az összeg a duplájára is nőhet.

Ilyen kínálat és a hazai 80–110 ezer forintos nettó fizetés mellett beláthatatlan következménye lehet a Magyar Rezidens Szövetség akciójának: az orvosok egy veszprémi irodában kezdték letétbe helyezni felmondóleveleiket azzal, hogy ha év végéig nem kapnak garanciát a kormánytól a fizetések emelésére, hátat fordítanak az országnak – mondta Papp Magor elnök.

Az egészségügyért felelős államtitkár sorsfordító ügynek tartja az ágazat humánerőforrás-helyzetének rendezését. Ezért Szócska Miklós az elmúlt egy évben minden követ megmozgatott, hogy szavaival élve „viríthassa a lóvét”. A mai sajtótájékoztatón kiderül, milyen sikerrel. Fontos lenne, mivel a 2004-es EU-csatlakozás óta az aktív orvosok több mint 10 százaléka ment külföldre, s közben folyamatosan emelkedik az orvostársadalom átlagéletkora, jelenleg 52,4 százalék az 50 évnél idősebb doktorok aránya, de hiányzik az utánpótlás.

Nem csoda a migráció, hiszen a kezdő orvosok és szakorvosok béréből nem lehet eltartani a családot – állítja Oláh Attila, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház orvos-igazgatója. Jól felszerelt intézményük Ausztria közelsége miatt is speciális helyzetben van, így ugyan örömmel jelentkeznek hozzájuk a fiatalok, ám a szakvizsga megszerzése után sokan osztrák kórházakban kötnek ki a hazainál lényegesen kényelmesebb munkáért s az itteni fizetések nyolcszorosáért. Sokan ugyan csak egy-két évre tervezik a külföldi munkát, de az orvoshiánnyal küszködő gazdagabb országok újabb és újabb kecsegtető szerződéseket tesznek az elismert magyar orvosok elé, így maradnak, sőt megy utánuk a család is. Megtehetik, hiszen az EU-ban szabad a munkaerő mozgása. Ha nem rendezik a béreket, összeomlik a magyar egészségügyi rendszer – tette hozzá Oláh Attila.

Az orvosegyetemeken a lehetséges karrier miatt viszonylag jobb a helyzet – állítja Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának főigazgatója. Amíg az egyik megyei kórházban 34 százalék az orvoshiány, náluk 5-8, most például öt rezidens vár arra, hogy bekerüljön a sebészeti klinikára. A sürgősségi osztályon azonban orvoshiány van, pedig oda is vannak jelentkezők. De az elvárt 500 ezer forintos nettó bért nem tudja megadni nekik az egyetem, hiszen a professzorok is jócskán ez alatt keresnek – mondta.

Külföldön is nagy az igény a sürgősségi szakorvosok iránt – tudtuk meg Harry Harrontól, az A-Team Health Recruitment Ltd. regionális igazgatójától. A cég hat éve foglalkozik orvosok külföldi munkavállalásának közvetítésével, évente 60 doktornak segít Angliában, Írországban, Franciaországban, Németországban, az Arab Emírségekben és Ausztráliában munkát vállalni. Mostanában a frissen végzettek keresik föl őket, akik szakvizsga nélkül – gyakorlattól függően – bruttó 35000–56000 eurót keresnek évente, a szakorvosok ennél is többet.

Az orvosmigráció Európa-szerte óriási gond, Közép-Európából Nyugat- Európába, onnan pedig Amerikába, Kanadába mennek – állítja Girasek Edmond, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának adjunktusa, az EU illetékes bizottságának szakértője. Ha a mostani tendencia folytatódik, 2020-ra egymillió orvos és szakdolgozó hiányzik majd az unió egészségügyi intézményeiből, emiatt az ellátási szükségletek 15 százaléka lefedetlen marad.

Az unió bővülése lökést adott a korábban is meglévő mobilitásnak, a migrációs szándék 65-67 százalék a fiatalok körében – derült ki az egyetem felméréséből. Ugyan az első fél évben csupán hattal többen, 759-en kértek hatósági bizonyítványt külföldi munkavállalásukhoz a múlt év hasonló időszakához képest, de a szaldó negatív. Girasek Edmond szerint különösen figyelmeztető a 30-40 éves szakorvosok távozása, pedig hosszú távon ők garantálhatnák a betegellátást. A pénz fontos visszatartó erő, de hasonlóan fontos a jó hangulatú, szakmailag támogató munkakörnyezet, a továbbképzési lehetőség és a társadalmi elismerés – állítja a szakember.

Jönnek-mennek az orvosok

Tavaly a hazai 36 ezer orvos közül 1111 kért külföldi munkavállaláshoz igazolást, míg évente 800-900-an diplomáznak. A külföldön szakképesítést szerzett vagy bevándorolt doktorok száma 2010 első fél évében 53 volt. A „célországokban” az orvosok integrációja, a „forrásországokban” a megtartásuk a gond. Az egészségügy tagállami hatáskör, de jövőre közös akciótervet dolgoznak ki az egészségügy munkaerőhelyzetének megoldására – jelentették be a magyar elnökség alatt rendezett tanácskozáson.