Ilyen még nem volt: Orbán Viktor az év beszédét tartja, ehhez már Lázár Jánosra is szüksége van – élő tudósítás a bejelentésekről
Szegeden tartják a Digitális Polgári Körök a Háborúellenes gyűlések idei utolsó állomását, ahol ezúttal is felszólal Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő ezúttal rendhagyó formában, a Lázárinfó keretében válaszol a közönség kérdéseire, amelyekből várhatóan lesz bőven.
Magyarország ugyan kimaradt, de az EU sodródik bele a háborúba
Az elmúlt héten sem lassított a magyar miniszterelnök: a kétnapos brüsszeli EU-csúcson egyértelmű politikai sikert könyvelhetett el. Bár Ukrajna uniós finanszírozását és az Európai Unió háborúba való további belesodródását nem tudta megakadályozni, a legkedvezőtlenebb forgatókönyvet mégis sikerült elkerülni.
Különösen súlyos következményekkel járt volna a befagyasztott orosz devizatartalékok feloldása. A brüsszeli nyomás ellenére a belga kormányfő, Bart De Wever kitartott álláspontja mellett, és nem engedett az uniós gépezetnek. Nem véletlenül: a befagyasztott orosz vagyon jelentős része a belga Euroclear rendszerében található, így egy esetleges, Oroszország által indított és megnyert per esetén a visszafizetési kötelezettség Belgiumot terhelte volna, ami akár a teljes belga bankrendszert is megrendíthette volna.
Ennél is nagyobb kudarc volt az unió vezetésének a Mercosur-megállapodás elbukása. Ezzel Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen kettős vereséget szenvedett az uniós csúcson.
Magyar szempontból nagyobb siker a háborús hitelből való kimaradás. Az Opt-out – amelynek részese lett Szlovákia és a nagy visszatérő Andrej Babisnak köszönhetően Csehország – 400 milliárd forintos veszteségtől mentette meg Magyarországot. Ukrajna ugyanis aligha fogja visszafizetni a 90 milliárdos hitelt.
Orbán Viktor szerint a 24 uniós ország, amely összedobja a hitelt, abban bízik, hogy sikerül legyőzni Oroszországot, az pedig ezt követően jóvátételt fizet Ukrajnának, aki ebből visszafizeti majd a hitelt. A kormányfő szerint az az alapvető probléma a hitellel, hogy az EU végeredményben abban lett érdekelt, hogy folytassa a háborút. Mindez pedig ellentmond Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseinek, aki továbbra sem tett le arról, hogy lezárja az orosz–ukrán konfliktust.
Bár a háttérben intenzív tárgyalások zajlanak, továbbra sem világos, mennyire van közel a béke. Egy héttel ezelőtt Miamiban egyeztetett az ukrán és az amerikai fél, utána a sajtóban olyan értékelések jelentek meg, hogy nem történt áttörés. Ezzel szemben Donald Trump reakciója ennél jóval optimistább képet sugallt.
Hétfőn azt nyilatkozta, hogy soha nem volt ilyen közel a béke.
A békepártiak táborát erősíti Andrej Babis is, aki hétfő óta hivatalosan is miniszterelnök. A régi-új kormányfő a magyar miniszterelnökhöz nagyon hasonlóan gondolkodik az orosz–ukrán konfliktusról. Üzent is egyből a magyaroknak Brüsszelből, kifejezte reményét, hogy Orbán Viktor megnyeri a következő magyarországi választást, mert – mint fogalmazott – „szükségünk van rá itt”.
„Nem csináltam én semmi különlegeset”
A mostani lesz az Digitális Polgári Körök ötödik háborúellenes nagygyűlése november 15. óta. Orbán többször beszélt ezeken a kormányzása stratégiai céljairól.
Nem csináltam én semmi különlegeset. Nem arról van szó, hogy Erika feláll itt, énekel valamit… Én nem csinálok mást, mint azokat az terveket és álmokat, amelyeket a magyarok magukkal visznek lassan száz éve, próbálom valóra váltani
– mondta a kormányfő, aki azt is hozzátette, az a célja, hogy a magyar nemzetet, amely a 20. század vesztese volt, a nyertesévé kívánja tenné. De beszélt arról is, hogy, mit jelent a mozgalom: „…mi elutasítjuk azt az utat, amit Brüsszel ajánl… A digitális térben is megvédjük a hazát és a szabadságot, ez Magyarország digitális végvári rendszere.”
