Szegeden tartják a Digitális Polgári Körök a Háborúellenes gyűlések idei utolsó állomását, ahol ezúttal is felszólal Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő azonban rendhagyó formában, a Lázárinfó keretében válaszol a közönség kérdéseire, amiből várhatóan lesz bőven.
Magyarország ugyan kimaradt, de az EU sodródik bele a háborúba
Az elmúlt héten sem lassított a magyar miniszterelnök: a kétnapos brüsszeli EU-csúcson egyértelmű politikai sikert könyvelhetett el. Bár Ukrajna uniós finanszírozását és az Európai Unió háborúba való további belesodródását nem tudta megakadályoznia, a legkedvezőtlenebb forgatókönyvet mégis sikerült elkerülni.
Különösen súlyos következményekkel járt volna a befagyasztott orosz devizatartalékok feloldása. A brüsszeli nyomás ellenére a belga kormányfő, Bart De Wever kitartott álláspontja mellett, és nem engedett az uniós gépezetnek. Nem véletlenül: a befagyasztott orosz vagyon jelentős része a belga Euroclear rendszerében található, így egy esetleges, Oroszország által indított és megnyert per esetén a visszafizetési kötelezettség Belgiumot terhelte volna, ami akár a teljes belga bankrendszert is megrendíthette volna.
Ennél is nagyobb kudarc volt az unió vezetésének a Mercosur-megállapodás elbukása. Ezzel Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen kettős vereséget szenvedett az uniós csúcson.
Magyar szempontból nagyobb siker háborús hitelből való kimaradás. Az Opt-out, amelynek részese lett Szlovákia és az nagy visszatérő Andrej Babisnak köszönhetően Csehország, nagyságrendileg 400 milliárd forintos veszteséget okozhatott volna Magyarországnak. Ukrajna ugyanis aligha fogja visszafizetni a 90 milliárdos hitelt.
Orbán Viktor szerint a 24 uniós ország, aki összedobja a hitelt, abban bízik, hogy sikerül legyőzni Oroszországot, aki ezt követően jóvátételt fizet Ukrajnának, aki ebből visszafizeti majd a hitelt. A kormányfő szerint az alapvető probléma a hitellel, hogy az EU végeredményben abban lett érdekelt, hogy folytassa a háborút. Mindez pedig ellentmond Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseinek, aki továbbra sem tett le arról, hogy lezárja az orosz-ukrán konfliktust.
Bár a háttérben intenzív tárgyalások zajlanak, továbbra sem világos, mennyire van közel a béke. Egy héttel ezelőtt Miamiban folytattak egyeztetéseket az ukrán és az amerikai fél között, amelyek után a sajtóban olyan értékelések jelentek meg, hogy nem történt áttörés. Ezzel szemben Donald Trump reakciója ennél jóval optimistább képet sugallt.
Hétfőn azt nyilatkozta, hogy soha nem volt ilyen közel a béke.
A béekepártiak táborát erősíti Andrej Babis is, aki hétfő óta hivatalosan is miniszterelnök. Régi-új kormányfő a magyar miniszterelnökhöz nagyon hasonlóan gondolkodik aaz orosz-ukrán konfliktusról. Üzent is egyből a magyaroknak Brüsszelből, kifejezte reményét, hogy Orbán Viktor megnyeri a következő magyarországi választásokat, mert – mint fogalmazott – „szükségünk van rá itt”.
"Nem csináltam én semmi különlegeset"
A mostani lesz az Digitális Polgári Körök 5. háborúellenes nagygyűlése november 15. óta. Orbán többször beszélt ezeken a kormányzása stratégiai céljairól.
Nem csináltam én semmi különlegeset. Nem arról van szó, hogy Erika feláll itt, énekel valamit… Én nem csinálok mást, mint azokat az terveket és álmokat, amelyeket a magyarok magukkal visznek lassan száz éve, azt próbálom valóra váltani.
– mondta a kormányfő, aki azt is hozzátette, hogy az a célja, hogy a magyar nemzetet, amely a 20. század vesztese volt, a nyertesévé kívánja tenné. De beszélt arról is, hogy, mit jelent a mozgalom: „…mi elutasítjuk azt az utat, amit Brüsszel ajánl… A digitális térben is megvédjük a hazát és a szabadságot, ez Magyarország digitális végvári rendszere.”
