Filléres elektromos autók öntik el Európát: végre nem kínai, hanem nyugatiak gyártják – ne reménykedjen senki, nem maradnak meg a benzines-dízeles motorok
Hosszabb távon változatlanul az elektromos autók jelentik a jövőt Európa számára a szakértők és az elemzők szerint, annak ellenére, hogy Brüsszel megadta magát, és lemondott arról, hogy 2035 után betiltsa a belső égésű motorok forgalmazását. A döntés több időt hagy az európai gyártóknak, hogy felvegyék a versenyt a legnagyobb riválissal, Kínával.
Az Európai Bizottság kedden engedett a tagállamok egy része, elsősorban Németország és Olaszország, valamint a gyártók felőli nyomásnak, így 2035 után is piacon maradhatnak az új benzines és dízeles autók.
A bejelentés nem okozott meglepetést, azt már előrevetítette a múlt héten Manfred Weber, az Európai Parlament legnagyobb pártjának, az Európai Néppártnak (EPP) a német elnöke, aki a Bild című bulvárlapnak árulta el, hogy ez lesz a végkimenetel. Az EPP egyébként már egy éve hadat üzent a tilalomnak, úgy döntött, hogy a klímavédelem helyett inkább az EU autóiparára fókuszál.
A hagyományos motorok mellett a benzines és elektromos motort is használó plug-in hibridek (PHEV) és a kis belső égésű motorral az akkumulátor feltöltésére szolgáló, hatótávolság-növelt elektromos járművek is legálisak maradnának.
Új kategóriát kapnak a kis elektromos autók
Brüsszel egy új kategóriát is javasolt a kis elektromos járművek számára, amelyben az Európában gyártott modellek extra kreditpontokat kapnának – az iparági elemzők szerint ez a kedvezmény nagyban megfelel az autógyártók lobbizásának.
A bizottság lehetővé tette az európai autóipar számára, hogy válasszon és esélyt kapjon a versenyre
– értékelte a döntést a Reutersnek Phil Dunne, a Grant Thornton Stax tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Reményét fejezte ki, hogy ez esélyt ad az európai ipar számára, hogy felzárkózzon a kínaiakhoz az árban is versenyképes elektromos járművek terén.
A prémiummárkák, mint a Mercedes és a BMW, így hosszabb ideig értékesíthetik a plug-in hibrideket, mielőtt kizárólag teljesen elektromos járműveket árulnának. Az új, támogatott kategóriából pedig
- a Stellantis
- és a Renault
profitálhat a Fiat 500-ashoz és a Clióhoz hasonló kisebb modellek széles választékával.
Az Európai Unió álláspontja nagyon eltér az Egyesült Államokétól, ahol Donald Trump elnök visszavonta az elektromos járművek támogatását, leállította a töltőhálózatok bővítésének finanszírozását – az utóbbi miatt a CNBC tudósítása szerint 16 szövetségi állam indított pert a kormányzat ellen.
A kínai belső égésű motorok is versenyképesek
Brüsszel eddig vámokkal próbálta lassítani, hogy a kínai elektromos autók elárasszák az európai piacot – kevés sikerrel. Az Európai Bizottság azzal vádolja Pekinget, hogy tisztességtelen állami támogatást nyújt a gyártóknak, amit Kína természetesen tagad, de egyik fél sem vallja be a teljes igazságot.
A vita rendezése érdekében mindenesetre újrakezdődtek a tárgyalások a két fél között a blokkba exportálandó elektromos autók minimális áráról.
Az EU-ba exportált plug-in hibridek után azonban a BYD és a többi kínai gyártót nem terhelik vámok, és árusítanak belső égésű motorokkal működő autókat is a blokkban, többek között Lengyelországban, ahol kevés elektromos autó fogy: az ICCT (The International Council on Clean Transportation) nonprofit kutatóhálózat adatai szerint a piac 5-6 százalékát adja csak ez a kategória.
Az AlixPartners tanácsadó azonban már a keddi döntés bejelentése előtt is azt prognosztizálta, hogy a teljesen elektromos autók 2035-re csak az eladások 62 százalékát teszik majd ki az EU-ban, mert
előre sejtették, hogy a tilalmat nem fogják érvényesíteni.
Nick Parker szerint ez az arány így is teljesülhet.
Van idő kiépíteni a töltőhálózatot
A lassabb átállás lehetőséget ad arra, hogy kiépítsék a töltőhálózatot, mert annak az elégtelensége az egyik legfőbb oka annak, hogy a teljesen elektromos autók aránya októberben mindössze 16,4 százalékot tett ki az eladásokban – annak ellenére, hogy ez éves szinten 25,7 százalékos növekedést jelent.
A döntés csapás viszont azoknak a gyártóknak és beszállítóknak, amelyek eurómilliárdokat öltek elektromos autók tervezésébe és az üzemeik bővítésébe az uniós politikai miatt.
A bizottság döntése lehetővé teszi a hagyományos autógyártók számára, hogy eltérő technológiákat használjanak, az arra ösztönözheti őket, hogy partnerséget kössenek a megfizethető elektromos járművek fejlesztésében, ilyen például
a Ford és a Renault közötti, a múlt héten nyilvánosságra hozott együttműködés.
Az amerikai autógyártó a brüsszeli bejelentés előtti napon közölte, hogy 19,5 milliárd dolláros veszteséggel kiszáll az elektromos modellekből, Jim Farley vezérigazgató pedig sürgette Brüsszelt, hogy válasszon ki egy politikát, és ahhoz tartsa magát ahelyett, hogy néhány havonta változtat az álláspontján.
„Bizonyosságra van szükségünk” – mondta Farley. Úgy tűnik, ezúttal megkapták.
