Nem kérték ki Hernádit

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója állítólagos horvátországi kiadatási kérelméről írt tegnap a Népszabadság. A hírt horvát és magyar részről is cáfolták. A kiadatás oka a horvát INA szénhidrogén-ipari csoport menedzsmentjoga megszerzéséhez kapcsolódóan már sokat emlegetett, de szintén alá nem támasztott vesztegetési ügy lett volna. Orbán Viktor miniszterelnök közölte: a magyar állam nem járul hozzá a menedzsmentszerződés módosításához.

Horvát és magyar hivatalos részről is cáfolták tegnap a Népszabadság értesülését, miszerint Horvátország jogsegély keretében hivatalosan kérte volna Hernádi Zsoltnak, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának előzetes kiadatását. A hír szerint a Hernádi Zsolt bűnösségét igazoló bizonyítékokat utólag, magyarországi kihallgatása után adnák át. A vád – horvát lapok korábbi állítása szerint – az, hogy a Mol-vezér 10 millió eurós vesztegetéssel bírta rá az előző horvát miniszterelnököt, hogy 2009-ben a horvát INA szénhidrogén-ipari csoportban 50 százaléknál kisebb részt ellenőrző cége megkaphassa az INA irányításának jogát. Laptársunk hírére esni kezdett a magyar cég árfolyama a BÉT-en, a sorra megjelenő cáfolatok nyomán azonban újból erőre kapott. A horvát sajtó két hete már a vélelmezett lepénzelést igazolni látszó számlamozgásokról is írt. Ám érvelései nem voltak bizonyító erejűek, ahogyan az a vélelem sem, hogy csak a Mol járt jól a menedzsmentjoggal. Valójában azonban ugyanolyan erős horvát érdek is volt, hogy a magyar cég irányítsa a horvát társaságot, hiszen ezen keresztül vezetett az út az INA nyereségessé tételéhez.

E menedzsmentszerződés kétévenként lehetséges újratárgyalása épp napirenden van. A tárgyaláson a horvát fél várhatóan vissza szeretné szerezni az INA irányítását. A Mol tisztázná a horvát leánycége által fizetendő bányajáradék mértékét, illetve, hogy mi legyen az INA gáz-nagykereskedelmével, amelyet a horvát állam stratégiai okokból már két éve át akart venni, de nem tette meg. A Mol akár meg is tartaná e tevékenységet. A magyar cég ez utóbbi szándékait figyelembe véve talán nem volt feltétlenül szerencsés, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Molban mintegy 25 százalékkal bíró magyar állam képviseletében tegnap azt mondta Strasbourgban, „a magyar állam… a Mol és az INA közötti szerződés semmilyen módosításához nem járul hozzá”. (A magyar államnak 10 százalékos szavazati joga van a Molban.)

Horvát sajtóhírek szerint az ottani kormány akár fel is mondhatja a Mol–INA-szerződést.

Tegnap délután a Jutarnji List a horvát igazságügyi minisztériumi forrására hivatkozva azt írta, bár a tárca még nem kérte Hernádi Zsolt kiadatását, ennek fennáll a lehetősége a 10 millió eurós vesztegetési ügy gyanúja miatt.

„Kizárt, hogy Hernádi Zsoltot kiadná a magyar állam” – mondták lapunknak üzleti körökből. Ehhez ugyanis először a horvát félnek fel kellene mutatnia Hernádi bűnösségének cáfolhatatlan bizonyítékát, ilyen pedig nincs. Másrészt az esetleges kiadás megrendítené a nemzetközi bizalmat a magyar kormányban – amelynek évről évre külföldi hitelre van szüksége –, s azt sugallná, sikerrel lehet nyomást gyakorolni, fellépni a magyar nemzeti érdekek ellenében. Az itteni üzleti élet számára sem lenne jó üzenet „odavetni a farkasoknak” Hernádi Zsoltot, vagyis egy ilyen lépés ártana a belső bizalomnak is.

„Ha a paksi atomerőmű bővítési tenderét orosz vállalat nyerné, az sem azt jelentené, hogy erről előzetesen megegyeztek” – tette hozzá. n Sz. I.

„Ha a paksi atomerőmű bővítési tenderét orosz vállalat nyerné, az sem azt jelentené, hogy erről előzetesen megegyeztek” – tette hozzá. n Sz. I. Kinek lehet az érdeke? Fel-felvetődik a kérdés, kiknek áll útjában Hernádi Zsolt, pontosabban: kik akarják az ellene irányuló támadáson keresztül fékezni a Mol nemzetközi terjeszkedését. A magyar olaj- és gázipari csoport révén ugyanis a magyar gazdasági befolyás is erősödik a szomszédos, sőt a közel-keleti és az észak-afrikai országokban is. Magyarországnak komoly energiabiztonsági érdeke fűződik ahhoz, hogy a Mol megtartsa e nemzetközi szerepét, mert ezen keresztül férhet hozzá hazánk a Krk szigeten építendő cseppfolyósföldgáz-terminálhoz, illetve minden olyan szénhidrogénhez, amely a Földközi-tenger térségéből az Adrián át érkezik.

Olyan országok akarhatják tehát elvágni Magyarországot e lehetőségektől, amelyek vagy hasonló terjeszkedési irányokban gondolkodnak, s emiatt a magyar céget riválisként kezelik (például Ausztria), vagy a Mol erősödésével gyengülhet magyarországi, illetve térségi befolyásuk (Oroszország), netán a magyar cég a nemzeti érdekeiket sérti. Utóbbira lehetne példa Horvátország, ha nem éppen a Mol fektetett volna 800 milliárd forintnyi tőkét az addig pénzosztó automatának használt, rossz hatékonysággal működő, elavult létesítményekkel rendelkező, s persze veszteséges INA-ba.-->