Nemzeti Vese Program készült a népbetegség kezelésére

Nemzetközi és hazai statisztikai adatok bizonyítják, hogy ma már a vesebetegséget, illetve a veseelégtelenséget is népbetegségként kell számon tartanunk, hiszen a lakosság 5-10  százalékát érinti. Hazánkban 500-600 ezer ember szenved különböző súlyosságú veseelégtelenségben. A vesebetegség és a veseelégtelenség számának növekedésében szerepet játszó legfontosabb civilizációs betegségek az elhízás, a hypertonia és a cukorbetegség. Hazánkban 2,5-3,5 millió közötti hypertoniás beteg él, a cukorbetegek száma meghaladja az 1,1 milliót. A hypertoniások 10-14 százalékában, a cukorbetegek 5 százalékában észlelhető már középsúlyos vesefunkció romlás és ez a szám a jövőben biztosan nőni fog. Amerikai adatok szerint a cukorbetegséggel összefüggő veseelégtelenség száma 10 év alatt 194 százalékkal növekedett. Egyes régiókban a betegek mintegy 40-50 százaléka diabetes miatt vált veseelégtelenné.

Nemzeti Vese Program
A Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete kezdeményezte a Nemzeti Vese Program megalkotását, amelyet a Magyar Nephrologiai Társaság, a Magyar Transzplantációs Társaság és a civil szervezetek is támogatnak. Céljuk a lakosság folyamatos informálása a vesebetegség veszélyeiről és kezelési lehetőségeiről, valamint szakmai párbeszéd lefolytatása.
Országos felmérések szerint az elmúlt években az elhízottak száma is nőtt, így a 18-34 éves korúak között a túlsúly és az elhízás 41 százalékában, 65 év felett 76 százalékában fordult elő, márpedig az elhízás közvetlenül is vesekárosodást okozó tényező.

A nephrologiai ellátás Magyarországon
Alapvetően a családorvosi ellátás hivatott a vesefunkció „kötelező” szűrővizsgálatára, illetve egyes betegségek fennállásakor a progresszió monitorozása kapcsán a veseérintettség vizsgálatára. Országosan mintegy 50 nephrologiai szakambulancia működik. Az itt ellátott betegek száma 50-60 ezerre tehető. Az akkreditált diabetologiai és hypertonia ellátóhelyeket is ide számítva, összesen nem több mint 100 azon speciális ambulanciák száma, ahol a vesefunkció csökkenésére és a veseelégtelenség súlyosságára vonatkozó ellenőrző vizsgálatok megtörténnek. E helyek mintegy 100 ezer beteg ellátását biztosítják, ugyanakkor ma Magyarországon mintegy 500-600 ezer azon betegek száma, akiknél már középsúlyos veseelégtelenség áll fenn. Egyes speciális vizsgálatokhoz, illetve kezelések beállításához speciális nephrologiai osztály szükséges. Az egészségügy 2007-ben végrehajtott részleges strukturális átformálásának egyik áldozata a nephrologia volt.

Vesepótló kezelések - veseátültetés
Végállapotú veseelégtelenség esetén – ha lehetséges – elsődlegesen a veseátültetés választandó. A vese származhat baleset vagy egyéb ok következtében súlyos agysérülést elszenvedett egyénből (agyhalottból), illetve élődonorként adhatja a veséjét a beteg közeli rokona, hozzátartozója. A veseátültetés négy orvosegyetemi centrumban történik (Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen). A krónikusan dializált betegek közül a transzplantációra várók száma mintegy 800, arányuk 2009-ben 13,8 százalék volt, ami Európa középmezőnyébe sorolható.

Kevés a donorszerv
Az elmúlt évtized közepén, az egészségügy átszervezésével kapcsolatosan igen jelentősen csökkent a donációs aktivitás, ma a transzplantációk számának növelésének ez a legfőbb akadálya, bár az utóbbi 3 évben az irány megfordulni látszik. Szerepet játszik ebben a Szervkoordinációs Iroda kórház-látogatási programja, a donációs aktivitás jelentősen emelkedett azokban az intézményekben, ahol az Iroda kórházi koordinátorokat alkalmaz.

2010-ben 159 cadaver donáció történt, amely 13,6 százalékkal több mint a megelőző évben, de európai összehasonlításban elmaradunk a középmezőnytől is. 2010-ben 306 veseátültetés történt, ebből 42 élő donoros átültetés volt. Az élő donoros veseátültetés jelentősen jobb rövid és hosszú távú eredményekkel kecsegtet, egyes skandináv államokban eléri a 40 százalékos arányt. Az idei statisztika alakulásában főleg az élődonoros átültetés növekedése játszott szerepet, bár a cadaver donációk száma is emelkedett, így az átültetések száma összességében nőtt.

Költség-haszon elemzés
Gazdasági számítások alapján mintegy 22 hónap után válik a veseátültetés „nyereségessé”, a művesekezeléshez viszonyítva. Egy cadaver vesetranszplantált beteg egy várólistás beteghez képest 20 év alatt több mint 34 millió Ft értéket teremt, amennyiben csak a minőségi életév nyereséget és az OEP kiadáscsökkentést vesszük figyelembe, Nemzetközi adatok szerint azonban – társbetegségek miatt – a betegek legfeljebb mintegy 20-25 százaléka alkalmas veseátültetésre, a többi betegnek és a várólistás betegeknek is a dialízis biztosítja az életben maradást.

Vesepótló kezelések – művese kezelés
A „vesére várva”, illetve a transzplantáció ellenjavallatakor véres úton történő dialízis kezelés vagy a beteg saját otthonában végezhető hasűri (hashártya) dialízis szükséges. Veseelégtelenség miatt a világ országaiban kezelt betegek száma 2009 végére elérte a 2 millió 456 ezer főt, Magyarországon évente több mint 6000 beteg részesül a krónikus vesepótló kezelésben. A világ népességének évi 1,1 százalékos növekedésével szemben a veseelégtelen betegek száma évi 6-7 százalékos növekedési rátával szignifikánsan gyorsabb ütemben nő. Hazánkban 58 dialízisközpont működik, a betegszállítás szempontjából is viszonylag megfelelő területi eloszlásban. A hashártyán keresztüli dialízissel kezelt betegek száma már 800 felett van. Ez a kezelési mód a betegnek az otthoni dialízis lehetőségét biztosítja. 

Egy dialízis kezelést Dániában 385, Franciaországban 292, Csehországban 267, Szlovákiában 163 euró értéken finanszíroznak, a magyarországi dialízis finanszírozás Európában csaknem a legalacsonyabb, nem éri el a 80 eurót, ennél alacsonyabb finanszírozás már csak Törökországban van, ahol 70 euró körüli.

Az alacsony finanszírozás nemcsak a kezelés „komfortosságát” veszélyezteti (környezet, betegek elhelyezése, stb.), hanem olyan elemek is veszélybe kerülhetnek, melyek már közvetetten vagy közvetlenül érinthetik az ellátás szakmai minőségét.

Célok, lehetőségek
A minőségi betegellátás szempontjából ideális, ha a családorvos mögött ott áll az integrált nephrologiai ellátóhely, amely magában foglalja a nephrologiai szakrendelést, a nephrologiai fekvőbeteg osztályt és a dialízisközpontot.  A nefrológusok egyik legfontosabb teendőjének tekintjük, hogy a gondozott vesebetegeket, amikor az indokolt, lehetőség szerint már a gondozásból, művese kezelés nélkül irányítsuk veseátültetésre, növeljük az élődonoros vesetranszplantációk számát és úgy gondozzuk vesebetegeinket, hogy minél többen, minél jobb állapotban kerüljenek veseátültetésre.

Természetesen mind a vesebeteg ellátásban, mind a dialízis és transzplantáció vonatkozásában nagyon nagy az információhiány, mind az egészségesek, mind a betegek körében. A szakmai-tudományos társaságoknak, a szolgáltató és ellátó helyeknek napjainkban erre is nagy hangsúlyt kell fektetniük, elsősorban azért, hogy a vese „egészségmegőrzése”, a vesebetegség korai felismerése és előrehaladtának lassítása megtörténhessék

A cikk szerzői:
Reusz György, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke,  Ladányi Erzsébet, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke, Kóbori László, a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke, Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Iroda igazgatója,  Kiss István, a nephrologia és művesekezelés országos szakfelügyelő főorvosa