Amennyiben Magyarország 2011. szeptember 30-ig nem juttatja el a villamosenergia-termelők részére átmenetileg ingyenes allokációt tartalmazó dokumentumokat Brüsszelnek, a kibocsátási egységek éppen aktuális árfolyamától és a forint-euró keresztárfolyamtól függően évente akár 40-90 milliárd forint plusz költsége is keletkezhet az érintett vállalkozásoknak, melyet kénytelenek lesznek a termelői áraikba is beépíteni.
Amennyiben a kormány él a derogáció lehetőségével, elkerülhető a villamos energia és távhő költségének és árának sokkszerű emelkedése 2013-tól, valamint a kiszámítható feltételek mellett, tervszerűen végrehajtott erőműfejlesztések már középtávon is csökkentik majd a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyiségét, hozzájárulva Magyarország nemzetközi klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez.
„Amennyiben Magyarország nem él az újonnan csatlakozott tagállamok számára biztosított könnyítés lehetőségével, számolni kell azzal, hogy a termelők fenti ok miatt felmerülő „extra” költségei beépülnek az árakba, hiszen a kibocsátott széndioxid tonnánkénti várható 12-30 eurónyi költségét a termelők nem tudják kigazdálkodni. Ráadásul fennállhat annak a veszélye is, hogy a tulajdonosok a nagy méretükből fakadóan a valóban költséghatékony kapcsoltan termelő rendszerek fejlesztése helyett a kevésbé hatékony, az EU ETS hatálya alá nem tartozó, kisméretű, gyenge hatékonysággal üzemelő egységekbe fektetnek be a jövőben” – hangsúlyozza Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.
Az 2005-ben azért indította útjára az ETS rendszert, hogy kibocsátásuk csökkentésére, energiahatékonyságuk javítására ösztönözze a hatálya alá tartozó szektorok gazdasági szereplőit. Az ideiglenes könnyítést a kormány csak azon vállalatok számára oszthatná ki, amelyek vállalják, hogy a kedvezményezett időszak alatt a klímavédelem tekintetében releváns fejlesztéseket hajtanak végre. További biztosítékot jelent az eredeti célkitűzések tekintetében, hogy a támogatás degresszív jellegű – 2013-ban a teljes kibocsátásuk 70 százalékát kaphatják ingyenesen a vállalkozások, de 2020-ra ez az arány 0 százalékra csökken – tehát a derogáció időszaka alatt az erőműveket saját üzleti érdekük is a modernizációra ösztönzi.
A derogációs lehetőség iránt más új tagállamok részéről is van érdeklődés. A Magyar Kapcsolt Energia Társaság rendelkezésére álló információk alapján Lengyelország és Észtország élni kíván a kedvezmény lehetőségével. Idehaza a kormány szakmai konzultációt hirdetett az iparági igények és a várható hatások felmérésére.
