Betelt a pohár: áramszámla-felülvizsgálatot követelnek a logisztikai cégek

Éves szinten akár háromszázmilliárd forintos többletköltséget okozhat az iparnak és a logisztikai szektornak, ha fennmarad az áramszámlák egyik tételének áprilisban tapasztalt, drasztikus emelkedése – írja közleményében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ). A sokkoló áramdíj-emelkedést a szövetség szerint az okozta, hogy a vállalkozások előre nem tervezhető módon viselik a villamosenergia-rendszer szabályozási és műszaki problémáinak következményeit. Ezért a logisztikai és ipari szektor szereplői a rendszer gyors felülvizsgálatát sürgetik.

A fő problémát az MLSZKSZ abban látja, hogy a számla egyik összetevője, a KÁT-díj (azaz átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-támogatás) a korábbi, kilowattóránkénti 2-4 forintról áprilisban közel 15 forintra nőtt. A vállalkozások jelentős része ráadásul előzetes figyelmeztetés és tervezhetőség nélkül szembesült az extrém díjnövekedéssel. Vannak olyan logisztikai és ipari szereplők, amelyeknél az emelkedés tartós megmaradása éves szinten további milliárdforintos pluszköltséget is jelenthet – hangsúlyozza az MLSZKSZ.

A vállalkozások fizetik meg a rendszerhibák árát

A KÁT-díj növekedésének az a háttere és magyarázata, hogy az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a hazai napelemes termelés, miközben a tőzsdei áramárak alacsony szintre estek. Egyre gyakoribbá váltak a negatív áras időszakok is. Ugyanakkor a KÁT-támogatásra jogosult energiatermelők továbbra is megkapják a garantált átvételi árat, a piaci ár és a garantált ár közötti különbséget pedig végső soron a vállalkozások fizetik meg a KÁT-díjon keresztül.

Az MLSZKSZ a zöldenergia-termelés támogatását önmagában nem vitatja, de elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendszer működési és kiegyenlítési problémáinak teljes költsége az ipari és a logisztikai szereplőknél jelenjen meg. A hirtelen és kiszámíthatatlan díjemelkedések közvetlenül növelik a logisztikai szektor szolgáltatási költségeit, amelyek végül a teljes gazdaságban és a lakossági árakban is megjelenhetnek.

Más vád is éri az áramszámlát

A napelemes termelés gyors növekedésére épülő KÁT okozta súlyos piaci torzulások és finanszírozási feszültségek mellett van egy másik nagy probléma is: az áramtarifa egy másik összetevője, a rendszerhasználati díj (RHD). Az MSZKSZ ennek kapcsán is azt írja, hogy az RHD-struktúra is számos, a korábbi évek rendszertelen szabályozásaiból felhalmozódott problémával küzd. Mint írja, e hazai díj nemzetközi összehasonlításban is jókora többletterhet jelent a magyar termelő és logisztikai vállalatoknak, ezért teljeskörűen felül kell vizsgálni. Mint írják,

• a jól működő és indokolt elemeket fenn kell tartani,
• a problémás szabályozási elemeket korszerűsíteni kell,
• a szükségtelen vagy versenyképességet rontó terheket pedig ki kell vezetni.

Az RHD kapcsán az MLSZKSZ nem hoz példát a szerinte problémás, illetve szükségtelen, versenyképességet rontó elemekre, de tudott, hogy például a lakossági rezsi alacsonyan tartásának az az egyik eszköze, hogy a lakossági RHD jelentős részét a vállalkozások fizetik meg. 

„A magyar vállalkozások nem finanszírozhatják korlátlanul egy hibásan működő rendszer minden költségét.” 

„Ez így sem gazdaságilag, sem versenyképességi, sem etikai szempontból nem fenntartható. A logisztikai és ipari szereplők lassan belerokkannak az egyre nehezebben követhető és tervezhető energiaköltségekbe” – mondta Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára.

Az ipari energiafogyasztók problémáit az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) által közzétett, Iparvállalatok energiaköltség-csökkentésére irányuló IEF koncepció – 2026 című szakmai anyag is megerősíti. Az IEF koncepciója külön kiemeli a kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb energiaszabályozás, valamint az ipari fogyasztókra háruló aránytalan keresztfinanszírozási terhek mérséklésének szükségességét.

A napenergia termelői vaskos listát küldtek az új miniszternek

Néhány napja átfogó javaslatcsomagot adott át a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek. A 32 oldalas dokumentum a hazai napenergia-szektor 2026–2030-as fejlesztésére sorol fel ajánlásokat a háztartási napelemes rendszerek elszámolásától az energiatárolási stratégián át a 2024 előtt jogosultságot szerzett rendszerek szaldóelszámolásának visszaállításáig. 

Ezzel kapcsolatban kiadott közleménye felidézi, hogy 2025 novemberében

• a 6,6 terawattórás hazai fotovoltaikus termelés először előzte meg a földgázalapút (6,3 terawattóra).
• A beépített napelemes kapacitás meghaladja a 8500 megawattott,
• a napenergia részaránya a hazai villamosenergia-termelésben 29 százalék,
• Magyarország fajlagos kapacitás tekintetében világelső pozícióba került,
• a szektor közel 47 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Ez évek szakmai munkájának, vállalkozói kockázatvállalásának és a hazai műszaki tudás eredménye. Ezt a pozíciót fenntartani csak akkor lehet, ha a szabályozási környezet kiszámítható, az állami döntéshozatal szakmai konzultáción alapul, és a piaci szereplők bízhatnak a játékszabályokban. A következő évek kulcskérdése nem a megújulótermelés további extenzív bővítése, hanem a rendszerszintű integráció megteremtése Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke szerint. 

A javaslatok mögött öt alapelv áll:

• technológiasemleges és stabil szabályozás,
• magántőke-bevonás a költségvetés kímélésével,
• az uniós joggal való teljes összhang,
• befektetői jogbiztonság és a szerzett jogok védelme,
• valamint arányosság és méltányosság a hatósági gyakorlatban.

A szövetség által javasolt azonnali lépések között szerepel:

• a január 1. előtt jogosultságot szerzett HMKE (háztartási méretű kiserőművek) rendszereire vonatkozó szaldóelszámolás visszaállítása szerzett jogi alapon,
• a lakossági háromfázisú kötelezettség és a tűzeseti leválasztó kötelezettség eltörlése,
• az EU 2022/542 áfairányelv kedvezményes kulcsának bevezetése napelemes rendszerekre, hőszivattyúkra és energiatárolókra,
• 110 olyan napelemes kkv-beruházás méltányossági felülvizsgálatának elindítása, amelyeknél az irányítóhatóság – gyakran harmadik fél (DSO, önkormányzat) okozta késedelem vagy adminisztratív hiba miatt – teljes vagy részleges visszafizetést rendelt el.

Stratégiai fókusz: energiatárolás és uniós megfelelés

Az MNNSZ szerint a hazai tárolási kapacitás regionális szinten kritikus elmaradásban van: márciustól októberig napi órákon át akár 2500 megawatt naperőművi teljesítményt kell exportálni vagy „kiönteni” (curtailment), miközben az esti órákban Magyarország tartósan importra szorul. 

Több jelenlegi szabályozási gyakorlat ellentétes az uniós jogg az MNNSZ szerint, például a fázisonkénti vektoros elszámolás és a 2024. január 1. előtt jogosultságot szerzett rendszerek szaldóelszámolásának visszamenőleges kivezetése.

Az ajánláscsomag külön fejezetet szentel a rezsicsökkentés fenntartható reformjának időalapú (TOU) árazással, a KÁT-rendszer átfogó reformjának (köztük az inflációkövetés visszaállításának legkésőbb 2027-től), valamint az agro-fotovoltaikus szabályozás megalkotásának. Az MNNSZ hangsúlyozza: a reformok nem igényelnek rendkívüli költségvetési forrást, és nem feltételeznek új intézményrendszert.