BUX 43,457.58
+4.02%
BUMIX 3,956.67
+0.14%
CETOP20 2,013.3
+1.85%
OTP 10,465
+5.66%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.64%
+0.85%
+2.13%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,170
-0.85%
0.00%
+0.49%
+0.65%
+1.40%
OPUS 189.8
+0.53%
-1.60%
-0.12%
0.00%
+2.34%
OTT1 149.2
0.00%
+1.95%
MOL 2,842
+5.26%
+0.26%
ALTEO 2,360
-1.26%
0.00%
+0.20%
EHEP 1,770
+11.32%
+9.79%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.87%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.47%
-0.38%
+2.92%
+4.05%
-2.99%
+0.81%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,470
-7.22%
+0.44%
NAP 1,210
+1.68%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Fontos jogszabályváltozás az építőiparban

Kötelezővé vált a „Fedezetkezelő” közreműködése 2010. április 1-jétől az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződéseknél, amennyiben az építőipari kivitelezés értéke meghaladja a Közbeszerzési Törvényben meghatározott értékhatárt.

Tekintettel arra, hogy a kivitelezések többsége banki finanszírozás segítségével jön létre, a fedezetkezelő intézménye érinti a kapcsolódó projektfinanszírozási hitelszerződéseket is.  A bankok kockázatminimalizálási lehetőségeit és a fedezetkezelői intézmény kapcsán felmerülő banki többletfeladatokat az intézmény bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda pénzügyi-jogi szakértője, Dr. Erdős Gábor elemzi.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet  bevezette a „Fedezetkezelő” intézményét az építőipari körbetartozások megszüntetésének céljával. A módosítás lényege, hogy az építtető már a munkálatok megkezdése előtt elhelyezi a kivitelezés ellenértékének megfelelő fedezetet a Fedezetkezelőnél, és a Fedezetkezelő ezen összegből fizeti ki később az építési műszaki ellenőr által leigazolt fővállalkozói számlákat.

Tekintettel arra, hogy az új intézmény bevezetése módosítja az építtető és a fővállalkozó közötti jogviszonyt, illetve a fővállalkozó számára fizetendő vállalkozói díj kifizetésének módját és ütemezését, szükségessé vált a projektfinanszírozási hitelszerződések több szempontból történő áttekintése is.

A kormányrendelet alapján az építtetői fedezetkezelői feladatokat – az építtető és a kivitelező fővállalkozó választása szerint – a Magyar Államkincstár vagy fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató láthatja el. Tekintettel arra, hogy a hazai bankok egyben fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltatók is, bármely bank végezheti ezt a tevékenységet, azonban annak megkezdéséhez a bankoknak rendelkezniük kell a kormányrendelet által előírt technikai háttérrel és a tevékenység megkezdéséhez szükséges dokumentációval is. A PSZÁF tájékoztatása szerint a hazai bankok többsége egyelőre nem végez építtetői fedezetkezelői tevékenységet, és jelenleg csak egyetlen nem banki pénzforgalmi szolgáltató alakult kifejezetten fedezetkezelői céllal.

 „Tekintettel arra, hogy a hitelező bankok számára annál kisebb a plusz kockázat, minél kisebb összeg van egy időben a fedezetkezelői számlán, ezért számukra előnyös lehet, ha az építkezés minél több, kisebb összegű ütemben valósul meg. További kockázatcsökkentő megoldást jelenthet, ha a fedezetkezelői számlán az építkezés elején csak egy, a mindenkori következő ütemnek megfelelő fedezet kerül elhelyezésre – akár a hitelhez szükséges önerőből, akár a finanszírozás keretében – viszont az adott ütemek finanszírozása nem az elhelyezett összegből, hanem a korábban megszokott utólagos finanszírozással történik.” – tette hozzá Dr. Erdős Gábor.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek