A Független Pénztárszövetség számításai szerint a befektetési lehetőségek közül szinte egyik sem vetekedhet az önkéntes pénztári befizetés előnyeivel: egy év alatt minden öt forint egy hatodikat fial.
A kormányzat által közzétett adatok szerint a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe visszalépett tagok átlagosan 76 ezer forint reálhozamot és tagdíj-kiegészítést vehetnek fel.
Az eddigi információk szerint ez az átlag a különböző pénztáraknál erősen szóródik, nem egy kassza fizet ki fejenként akár több százezer forintot. A magasabb összegeket pedig – mint arra például a pénzügyi felügyelet is felhívta a figyelmet – mindenképpen érdemes valamilyen módon befektetni. Ettől sokakat az tart vissza, hogy nem tudják, a közeljövőben nem lesz-e szükségük a pénzre. Az ilyen esetekre legjobb megoldás az egészségpénztári befizetés.
Azoknak ugyanis, akik számlájukat egyéni befizetéssel gyarapítják, 20 százalékos szja-kedvezmény jár. Ezt – az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekkel egyező módon – a következő évi adóbevallásnál lehet visszaigényelni. Alapvető különbség azonban, hogy az egészségpénztári számlán levő összegek a családon belül azonnal költhetők, nem kell hosszú évekig vagy a nyugdíjig várni annak, aki ezeket fel szeretné használni.
Éppen ezért a nyugdíj-takarékosságra a legalkalmasabbak az év végi hónapok, hiszen az adójóváírás a bevallás beérkezését követő egy hónap múlva már a pénztárban landol, de az egészségpénztárnál szükségtelen bármilyen ütemezés.
Ezzel a lehetőséggel azoknak is érdemes élniük, akiknek egészségpénztári számlájukat egyébként kizárólag a munkáltatói befizetések gyarapítják. Azt, hogy mind többen ismerik fel ennek a jelentőségét, jól mutatja, hogy a szektorban az adó-visszatérítést kérők száma negyedével nőtt, a számlákon így jóváírt összeg pedig megháromszorozódott.
Akinek pedig szerényebb összegű reálhozam ütötte a markát, érdemes mérlegelnie, hogy megtakarításaiból egy részt önkéntes pénztárba csoportosít, hiszen mind a jól, mind a rosszabbul járók számára vonzó alternatíva lehet az önkéntes kassza. Van olyan élethelyzet, amikor évi 750 ezer forint után is érvényesíthető adókedvezmény.
Akiknek nő a nettó jövedelmük, azoknak mindenképpen érdemes a növekmény egy részét pénztári befizetésre fordítani, hiszen az erősen megkurtított kedvezmények közül talpon maradt az egyéni befizetésre járó 20 százalékos szja-kedvezmény. A tehetősebbek vélhetően inkább a nyugdíjpénztárat preferálják majd, különösen az a 100 ezer fős magán-nyugdíjpénztári tagság, amelynek pótolni kell a tőlük megvont állami nyugdíjat. Az 500 ezer forintra bővült éves befizetési keret különösen a fiatalabb korosztály számára jó alternatíva, hiszen évtizedek távlatában a kamat megduplázza a befizetett összeget.
A reálhozamot nemcsak a befizetések megosztásával lehet optimalizálni az egészség- és nyugdíjpénztár között, hanem akár oly módon is, hogy a nyugdíjpénztári befizetés után járó 20 százalékos adójóváírást jövőre az egészségpénztárba kérik, vagy fordítva, az azonnal felhasználható egészségpénztári befizetés után járó kedvezményt a hosszú távú lekötést szolgáló nyugdíjpénztárba irányítják.
Érdemes figyelni arra is, hogy amennyiben hosszabb időre nélkülözhető a pénz, az egészségpénztári lekötés további 10 százalékos adókedvezményt fial. A kétéves lekötés mellett pedig ezzel nem igazán versenyezhet egyetlen más megoldás sem, különösen, ha arra mutatunk rá, hogy az önkéntes pénztári befektetése kamatadómentes.
Az egészségpénztári tartalékolás melletti további érv, hogy még mindig nem tisztázott a gyógyszerkassza több tízmilliárdos kurtításának forrása. Elképzelhető, hogy a népegészségügyi termékdíjból (közismertebb nevén a chipsadóból) befolyó összeg kompenzálja a kieső forrásokat, azonban valószínűbb a megszokott forgatókönyv, a gyógyszerárnövekmény lakosságra, vagyis a család önkéntes egészségkaszszájára való hárítása.
És akkor még nem beszéltünk a reálhozam nemzetgazdaságra kifejtett jótékony hatásáról. Ha az egészségpénztáraknak csak minden ötödik tagot (egymillió fő a szektor létszáma) sikerülne arról meggyőzniük, hogy a reálhozamot az egészségszámlájukra vezessék át, a 200 milliárd forintból 15 milliárd forint pluszforrás jutna a magyar egészségügynek.
Variációk szja-kedvezményre
Az egyéni befizetésre évi 500, illetve 600 ezer forintos keret áll rendelkezésre. A munkáltató által fizetett munkáltatói hozzájárulás a tag számára nem jövedelem, így azt nem terheli és járulék, ezért erre az összegre szja-kedvezmény sem érvényesíthető. Ezzel szemben az egyéni befizetés 20 százaléka szja-jóváírásban részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100 000, a nyugdíjpénztárral együtt 120 000 forint), oly módon, hogy az összeget közvetlenül – szolgáltatásokra költhetően – az egyéni számlán írják jóvá.Variálhatóság: a nyugdíjpénztári befizetés után járó 20 százalékos adójóváírást az egészségpénztárba és fordítva, az egészségpénztári befizetés után járó kedvezményt a nyugdíjpénztárba is kérhetik.
Jutalmazott lekötés és prevenció: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybe vett szolgáltatás öszszegének 10 százaléka, valamint a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 százaléka külön szja-kedvezményben részesül.
Ha közel a nyugdíj, 750 ezer forint a határ. A 2020 előtt nyugdíjba vonulóknak az igénybe vehető adókedvezmény 130 000 (150 000) forint.
Variálhatóság: a nyugdíjpénztári befizetés után járó 20 százalékos adójóváírást az egészségpénztárba és fordítva, az egészségpénztári befizetés után járó kedvezményt a nyugdíjpénztárba is kérhetik.
Jutalmazott lekötés és prevenció: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybe vett szolgáltatás öszszegének 10 százaléka, valamint a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 százaléka külön szja-kedvezményben részesül. -->
